életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók
vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon
közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb
Most több bécsi, illetve Bécs környéki kirándulás képeit osztanám meg egyszerre az Olvasóval.
Schönbrunnál a villamosok még esős időben is jópofák. Ez a környék (Hietzing) olyan, mintha egy K.u.K.-korabeli üdülőváros lenne, ...
... és nem egy világváros része. Ebben az utcában egyébként egy vadászgörényt (vagy valami hasonlót) is láttam csatangolni, amin azért kicsit meglepődtem.
Egy szintén nem éppen napos reggelen eredetileg villamosozni indultam volna, de valahogy meguntam, ...
... ezért inkább kiugrottam Bádenbe. Ennek az üdülővárosnak régen saját villamosüzeme volt, de mára már csak a Wiener Lokalbahn, azaz a Bécs-Bádeni HÉV maradt. A harminc kilométeres vonal nagyrészt kétvágányú, de egyvágányos pályán közelíti meg...
... a bádeni belvárosban levő külső végállomását (a belső a bécsi Operánál van, és korábbi bécsi oldalaimon már többször szerepelt).
Maga a végállomás meglehetősen spártai: két vágány, amin épphogycsak elfér 1-1 csatolt szerelvény. Az iménti képen egy alacsonypadlós+magaspadlós vonatot láttunk, itt pedig egy régi festésű magaspadlóst egy új festésű magaspadlóssal.
Az egyvágányú szakaszt felváltva tudja a két irány használni. Régen egyébként több villamosvonal is volt Bádenben.
Ilyen a bádeni belvároson átrobogni a villamos jellegű helyiérdekű vasúttal.
És ilyen az utazás valahol Báden és Bécs között.
A WLB teherforgalmat is bonyolít, dízelmozdonyokkal. Itt a tehervonat beállt egy két váltó közötti szakaszra, és várakozott. Mi mögötte lazán átcsusszantunk a másik vágányra, kielőztük, aztán visszatértünk eléje. Mindezt egyébként épp csak a reggeli csúcs után.
Az Am Schöpfwerktől befelé lázas építkezésnek lehetünk
szemtanúi, ...
... mely nagyrészt a leendő új főpályaudvarhoz vezető vágánykapcsolat kialakításáról szól. Ez most még messze nincsen kész, úgyhogy a képen látható magyar vonat még a Westbahnhofról indult el Budapest felé.
Ugyancsak a közelben húzódik az U6-os déli, felszíni szakasza.
Ezt a képet azért tettem ide, mert jól látszódik rajta, hogy a régebbi, keskenyebb járművek merev alsó lépcsőfokot kaptak, hogy ne legyen túl nagy lyuk az ajtó és a szélesebb, alacsonypadlós járművekhez passzintott peron közt.
Floridsdorf felé haladó U6-os szerelvény. Amikor ez a vonal még a 64-es gyorsvillamos volt, egy rövid darabon osztozkodott a pályán a bádeni HÉV-vel, aztán külön vágányokat kapott.
De térjünk vissza a Badnerbahn-hoz!
Hopp, ennek a kocsinak még tekerős kijelzője van, nem pontmátrixos!
Ismét beljebb vagyunk a városban: ez a vegyes (magaspadlós+alacsonypadlós) szerelvény épp eléri a Gürtel déli szakaszát, ahol majd rákanyarodik...
... az Ustrabára, azaz a földalatti villamos vonalra. A képen látható szerelvény mondjuk éppen kifelé kapaszkodik a kéregépítésű szakaszról, de sebaj :)
A bádeni HÉV ezután pár megállót halad a Gürtel (körülbelül a mi Hungária körútunk, csak városiasabb) alatt, majd egy leágazás után éri el ismét a felszínt a Wiedner Haupstrassén. Innen aztán végképp városi villamos jelleggel csorog be...
... az Operáig (leánykori neve: Kärtner Ring). Ez a hely igazi villamosparadicsom, csak baromi nehéz jól fotózni a közúti forgalom, és a járdához túl közel levő vágányok miatt.
Itt a korábban már látott U6 vonal Gumpeldorfer Strasse megállójához közeledő 18-as villamost látunk. Itt a villamos rövididőre szintbe kerül az éppen föld alá süllyedő U6-ossal, ezt kihasználva annak idején az U6 elődjének, a Stadtbahn-nak itt volt közvetlen kapcsolata a villamoshálózattal (amit a két rendszer között közlekedő 18G viszonylat használt).
A mai U4 nagy része egykor szintén Stadtbahn vonal volt. Ennek érdekessége, hogy a pálya a Bécs patak medre mellé került. A képen a Margaretengürtel megálló látható, egy új metrókocsival (V típus).
Ugyanitt tekinthető meg ez az automata biciklikölcsönző állomás. Legalábbis én úgy vettem ki, hogy az - nem nagyon volt időm a feliratokat olvasgatni.
Valamikor két éve elvileg eltűntek a legrégebbi, még forgalomban levő motor+pót (E1+c3/c4) összeállítású szerelvények az itteni hatos villamosról, de aztán az alacsonypadlós ULF-ok elhúzódó alagút-alkalmassági engedélyeztetési eljárása, és az emiatt más vonalakra szétszórt ULF-ok okozta hiányt ismét ezek az öreg szerelvények töltik be.
Ez pedig itt az egyik legrégebbi még forgalomban levő kocsi, az E - az E1 elődje - sorozatból.
Mai utolsó villamosos képünk annak a téveszmének az eloszlatására szolgál, hogy Bécsben sosincs tolongás a villamoson. Hát egy nagy túróst nincsen - tessék kipróbálni iskolaidő végén az itteni 6-os vonalat; rögtön rájöhetünk, hogy a mi Combinóink nem is olyan rosszak :)
De az oldalnak még nincs vége!
Kikapcsolódni utaztunk Riannával a bécsiek egyik kedvelt kirándulóhelyére, Puchbergbe. Ez egy kétezer méteres hegy lábánál fekvő katlanban található, ahová az osztrák államvasutak egy nem villamosított zsákvonala vezet. A közlekedés egész gyakori, viszont számomra megdöbbentő volt, hogy mindösszesen két kocsit vonszolt...
... egy-egy ilyen, Herkules becenevű (márkanevű) SIEMENS dízelmozdony, a maga "szerény", 2600 LE-s teljesítményével.
Igaz, ezek a rövid vonatok úgynevezett élményvonatok (Erlebniszug), azaz a szórakoztatás a lényeg, ...
... a normál forgalmat ilyen motorvonatok bonyolítják le.
A "nagyvasút" csak Puchberg am Schneeberg városkáig megy be, onnan a Schneebergbahn (teljes nevén Niederössterreichische Schneebergbahn) kúszik fel a Schneeberg-re, ami a már említett bazi nagy hegy, konkrétan a tartományban a legmagasabb.
Ez a vasút '99-ig gőzösökkel üzemelt, és akkor sem villamosították, hanem dízelmotorvonatokat szereztek be, a "Szalamandrákat".
A vonal legmeredekebb része 197 ezrelékes, azaz majdnem kétszer meredekebb, mint a svábhegyi fogas! Meglepő, de a kitérők váltóit kézzel kezelik, ez az üzem nincs úgy "agyonbiztosítóberendezésezve", mint a linzi Pöstlingbergbahn (ami persze nem fogas, viszont szintén elég meredek, és emiatt különleges váltókat igényel).
A laza kisvasút közel tízkilométeres útja során 1200 méteres szintkülönbséget hidal át.
És ez itt már a felső végállomás.
A kifejezetten a vonalhoz dizájnolt szerelvény egy dízelmozdonyból, egy sima személykocsiból, és egy vezérlőkocsiból áll. Ahogy az fogaskerekű üzemeknél lenni szokott, a mozdony itt is a völgy felőli oldalon van. A sílécek és miegymások szállítására a vonat hegy felőli végéhez egy kis dizájn-teherkocsit, a "Salamander Baby"-t lehet csatolni.
A sínek egyébként nem érnek rögtön véget a végállomáson, hanem továbbmennek vagy kétszáz métert, hogy ott egy sziklafal tetején érjenek véget, egy menedékház bejáratánál. Innen egy csillevágány is bekanyarodik a hegyoldal felé; sajnos nem tudom, mi ez, és vajon a hegy belsejébe is bemegy, vagy csak a konyháig lehet itt átgurítani az elemózsiának valót :)
Ennyi volt a mai kép-adag, remélem tetszett.
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
