életképek
vasút itthon
közelről
|
||||||||||
Barcelona új villamosai
A múltkor láttuk a hetvenes évek elejére felszámolt villamoshálózat utolsó maradványát, a "Kék Villamost", ezúttal az új villamosokat fogjuk megnézni. Előrebocsátom, hogy mivel egy teljesen újonnan épített hálózat-kezdeményről (jobban mondva kettőről, de erről majd később) van szó, az egész meglehetősen pöpecül néz ki, ennek megfelelően kell ránézni, nem pedig összehasonlítgatni más, régebb óta működő rendszerekkel. Itt ugyanis a villamost már eleve a modern igényeknek megfelelően alakították ki - aminek vannak előnyei és hátrányai is. A villamos visszatérése mindig nehéz ügy egy "villamostalanított" városban; ez itt is így van: a két "villamostörzs" a belváros szélétől halad kifelé, belül a buszoké a felszín, melyek néhány helyen, például a tengerparton olyan jól elválasztott sávban haladnak, amelybe nem nehéz beleképzelni a hajdan volt villamosokat. De a fő sétálóutcán, a Ramblán is ott kígyóznak ma a buszok, taxik és városnéző lovaskocsik, ahol régen a tuják. Ja, persze van még bérelhető robogó és bicikli is, bár ezek használata elég hajmeresztőnek tűnik, mert a forgalmi sávok helyenként szerintem szűkebbek, mint nálunk, így kevesebb a hely a járművek között. Jobboldalt a gazdagabb emberek közlekedési eszközei közül láthatunk párat, bár ezek nem kimondottan városi tömegközlekedési eszközök :) A Diagonal egy, a várost átlósan átszelő sugárút, melyen ha vágányokat fektetnének, akkor a két minihálózat össze lenne kötve. Ráadásul lenne valami felszíni közlekedés a Diagonálon, ami engem sivársága és autóforgalom-orientáltsága miatt valahogy a Bajcsy-Zsilinszky útra emlékeztetett (csak ez jóval hosszabb). Naszóval, a "Trambesos" a város délkeleti részében levő elágazó vonalak gyűjtőneve. A belső végállomás az olimpiai falunál van, onnan kis kanyargással jut ki a külvárosba, perpillanat kétfelé elágazva (T4 és T5 vonalak). Van összeköttetés is tervezve a kettő közé, ebből mi nem sokat láttunk. Az viszont feltűnt, hogy az otthonról hozott térképünkhöz képest a metrón levő vonaltérkép már hosszabb T5-öst jelölt, a vonal a valóságban pedig még annál is hosszabb volt. Nem is mentünk ki a végéig, inkább a T4-essel utaztunk. Baloldalt az Estacio de Sant Adria névre hallgató végállomás látható, az "Estacio" (állomás) a rögtön mellette levő vasúti megállót jelölte. Amúgy kicsit olyan "végállomás a pampán" érzésem volt. Jobboldalt az egyik Citadis villamos belseje látható. Ezek a kocsik 25 centivel szélesebbek, mint a mi Combinóink, így elfér bennük a kétszer két ülés. De azt senki ne mondja nekem, hogy az ülések közti átjáró akár csak kicsit is jobb az itthoninál - szerintem még szűkebb is amannál. Egy nagy pozitívum is van: a kocsik tele vannak kamerázva, vélhetően ezért ilyen tiszták és biztonságosak. A kocsik 32 méter hosszúak, légkondicionáltak, emiatt beszálláskor rögtön kardigánt kellett húznunk, mert a kintihez képest valami eszement hideg volt belül. Szerkezetileg multicsuklós alacsonypadlósról (lásd még "modern Bengálik") van szó, emiatt a kerekeknek helyt adó dobozok kevesebb helyet vesznek el az utastérből, cserében a futásuk rosszabb. Persze rendkívül sok egyenes rész van a vonalakon, ezért ez csak ívben (kanyarban) feltűnő: jellegzetesen rángat és csikorog. Jobboldalt: vannak rövid egyvágányos szakaszok is: bár ahol lehet, tágas helyet alakítottak ki a széles járművekhez, ahol nem fért volna el kettő egymás mellett, ott ezt a megoldást alkalmazták. És mivel itt nincs olyan sűrű követés, mint nálunk a Nagykörúton, nincs is ezzel semmi gond. A Trambesos vonalakat 2004-ben nyitották meg, és szemmel láthatóan egy erőteljesen fejlesztett környéken vezet útja. Csak azt nem értem, miért jó, hogy bár a villamos pályája füvesítve van, a sínek közti sétány sivár aszfaltcsík csupán? A két vonal közt metróval közlekedtünk, itt találkoztunk a legöregebb metrókocsival: szinte csak egy fémdoboz volt, néhány kemény műanyagszékkel. De a légkondi itt is mínusz ezer fokon ment. Naszóval, a metrózás után egy kéreg alatti villamosmegállóba sikerült kilyukadnunk. A peron két végén közlekedési lámpás zebrák voltak, melyek csak akkor mutattak a gyalogosoknak pirosat, ha éppen jött a tuja. Amit nem tett túl gyakran, igaz, hétvége volt. Jobboldalt a két vonal belső végállomása, a Ciutadella/Villa Olimpica látható (bár én olimpiai falut nem láttam, csak az állatkertet). De nem is a végállomás volt az érdekes, hanem az odavezető pár száz méteres utca, melyet teljes szélességében a villamosnak adtak át, ráadásul befüvesítve. Az út egyik oldalán a házak kiürítettnek néztek ki, lehet, hogy hamarosan lebontják őket. Na, ilyen villamosos utcát szeretnék végre Budapesten látni! A "Trambaix" az északnyugati vonalak (T1, T2 és T3) gyűjtőneve. Ezek belső, közös szakasza először egy baromi széles sugárúton halad, ... ... persze füvesített pályán, néhol pálmákkal övezve. Érdemes megnézni a magasított peronokat, nem tudom, az itteni közlekedési felügyelet is annyit vacakolt-e velük, mint nálunk a Nagykörúttal. Ezek a vonalak meglehetősen más karakterrel rendelkeznek a Trambesoshoz képest: a vágányok lakótelepek közt kanyarognak, sőt, néhány olyan utcán is, amiből nem sok jót néznék ki (körülbelül Kőbánya-szélső). Viszont jó kis emelkedők vannak, amiket a villamosok viszonylag lazán vesznek. Itt is van egyvágányos szakasz. Sőt, gyanús, hogy a T2 utolsó szakasza teljesen egyvágányú, mert a végállomása az volt. Tovább sajnos nem tudtuk ellenőrizni, mert baleset miatt leállt a forgalom, és nem jött tuja. Ezt persze csak helyi nyelven mondták be, gondolom nem készültek fel arra, hogy errefelé turisták is járnak :) Ennek a vonalcsoportnak a belső végállomása, a Placa Francesc Macia volt a legvárosiasabb a per pillanat villamossal járt szakaszok közül. Tulajdonképpen csak itt kezdődik a zártan, bérházakkal és hasonlókkal beépített városszövet - erre pont itt van vége a vonalnak. A jobboldali fotón azt is láthatjuk, hogy nem vacakoltak sokat a részletekkel: nincs végállomási tartózkodó, csak egy mobilvécé a villamosvezetőknek. Kíváncsi vagyok, vajon össze fog-e "nőni" a két hálózat, és hogy lesznek-e csápjai egyéb irányokba!
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||