Városi és nemvárosi közlekedés
A "Tour de Trams" nevet 2003-as, Ícével és NZA-val közös villamosos túránkra ragasztottam rá még valamikor útközben, és bár elég erőltetetten hangzott, egyszercsak azt vettem észre, hogy ők is így hívják. Ennek megfelelően a rákövetkező év svájci körutazását, és német-osztrák körútját is így neveztem el. Ezután volt egy rövidebb német, és egy hosszabb svájci-osztrák túra, aztán már nem adtam külön nevet az ilyen utazgatásoknak, részben azért, mert már nem voltak ilyenek. Hogy most mégis előszedem ezt a rossz szóviccet, az csak annak köszönhető, hogy valami összefoglaló nevet kell adnom a 2014 nyarán megejtett kisebb látogatásaimnak - ezek ugyanis nem önálló utak voltak, hanem hosszabb kirándulások közbenső állomásai. Gothába például Naumburgból mentem, majd ugyanazt a napot Erfurtban zártam; Würzburg csak egy koraesti kiruccanás volt Nürnbergből, Düsseldorfba pedig Kölnből ugrottam át két órára. Ennek megfelelően nem is tudtam alaposan megnézni a most következő négy üzemet, csak röpke benyomásokat tudtam szerezni.
Gotha és a Türingiai-erdei Vasút
"Tram gotha netz" von Broadway Berlin - Eigenes Werk. Lizenziert unter GFDL über Wikimedia Commons
Gotha történelmi szerepe messze túlmutat mai jelentőségén: régen hercegi főváros volt (a mai angol királyi család neve az első világháborúig "Szász–Coburg–Gothai" volt!), a német kartográfia és könyvkiadás, a biztosítók és a szociáldemokrata mozgalom egyik bölcsője. Ha pedig csak a technikatörténetet nézzük, többek közt itt gyártották a berlini metró C2-es típusú járműveit, kicsit később pedig óriásvitorlázót és sugárhajtású csupaszárny vadászt építettek a vagongyárban, melynek termékei az NDK időkben "gothai villamosokként" váltak fogalommá.
A fentiekhez képest meglehetősen üresnek és lehangolónak éreztem a várost megérkezésem után. Igaz, van pár szép palotájuk, és ez nem is épp az óváros, de a képeken látható utca az omladozó házak közt kanyargó egyvágányos villamossal még tán Felső-Sziléziában is elhanyagoltnak számított volna. Igaz, a pálya nem volt rettentő rossz állapotban, a kocsik pedig kimondottan tiszták voltak.
Gyanúm szerint itt egy belvárosias részt söpörhetett el valamikor a történelem. A pálya feltűnő elkerítése talán arra utalhat, hogy sokszor tarthatták fel autók a villamost? Huszonpár éves képeken élettel telibb ez a tér - a még régebbieken pedig kicsit meseszerű.
A villamosok húszpercenként jártak, utast viszont alig láttam - egyszerűen nem bírtam nem arra gondolni, hogy egy Dunaújváros méretű településen (Gothának csak 45 ezer lakosa van!) nem igazán indokolt a villamosüzem fenntartása. A villamosvezető viszont, akivel először találkoztam, nagyon segítőkész volt, segített kitalálni, milyen jegyre van szükségem, mennyi időm van az indulásig, stb.
Balra a távolban a Szent Margit-templom tornya látható, én meg a város felfedezése helyett inkább kimentem a zöldbe, a Türingiai-erdei Vasúttal.
Ez a név nem csak úgy általában egy tetszőleges türingiai erdei vasutat jelöl, hanem konkrétan a Türingiai-erdőben járó, 22 kilométer hosszú vonalat - ami történetesen egy Gothából induló, méteres nyomtávú villamos. Gotha villamoshálózatát nem nagyon lehet önmagában értelmezni, így üzemeltetését ugyanaz a cég végzi, amelyik a Tabarzig tartó erdei fővonalért, és annak waltershauseni szárnyvonaláért is felelős.
A waltershauseni szárnyvonal érdekes jószág: a fővonalról egy deltában válik le, és bár a másik végén is van fordítóhurok, jellemzően egy kétirányúvá átépített ex-erfurti KT4-es ingázik rajta. Itt vezetni nem túl pörgős munka: harmincvalahány/huszonpár percenként van indulás, az egész út pedig nem több hét percnél.
Na, de hogy mi jön szembe, amikor egyik kisvárosi utcából a másikba kanyarodunk, azt sose lehet tudni, ez pedig határt szab a féktelen száguldásnak ;) Nekem egyébként ez a vonal jobban tetszett, mint maga a gothai villamos.
Egy ex-mannheimi DÜWAG-gal is találkoztam, és azon filozofáltam, hogy mennyire tipikus, hogy az NDK villamosgyártásának egykori központjában is az NSZK "konkurenciával" lehet találkozni :)
Maga az erdei vonal elég változatos, mindenképp megérte az idejövetelt: a városból kifelé menet kicsit rurális jellegű, aztán hatalmas nyílt földeken robogunk át (bár a videó feliratában panaszkodom a sebességre, azért tulajdonképpen rendesen haladtunk), végül a felső rész ténylegesen erdőben fut. Utóbbinál jó lett volna leszállni, és fotózgatni egy kicsit, de a sovány menetrend és az időhiány együtt arra kényszerítettek, hogy kihagyjam ezt. Igaz, olyan együttállásokat, mint ezen a képen, csak különmenetekkor lehet készíteni. A fentebbi videó amúgy pont fordított sorrendben tartalmazza a fentebb írtakat, ugyanis odafelé inkább nézelődtem, csak visszaúton nyomtam a gombot.
A bal oldali kép a tabarzi végállomáson készült, jobboldalt viszont már újra Gothában vagyunk, a vasútállomásnál.
Talán elsősorban a vasútállomás tehet az első képeknél említett szomorú benyomásról: a második világháború után csak félig felépített épület (balra) belülről is erősen leharcolt állapotban volt. A jobbra látható kombinált villamos- és buszvégállomás viszont olyan volt, mintha most kapták volna elő valami futurista képeskönyvből!
Itt még a vécéajtót is gép mozgatta! Jobbra: hű paripám távozóban - a ritka követés miatt nem volt esélyem túl sok villamost lefotózni.
A balra látható 302-es az aktuális festést viseli, a jobb oldali 314-es viszont még erfurti színeket, ez a kocsi ugyanis onnét érkezett a kétezres években. Miután ő is elment, felszálltam egy ívben dülöngélős motorvonatra, és átmentem a kocsi előző munkahelyére.
Erfurt jócskán nagyobb Gothánál, jócskán komolyabb hálózattal: a 200 000 lakosra 42 kilométernyi villamos jut. Persze a kötöttpályás közlekedést optimális esetben nem kilóra mérjük, de az erfurti egy jól karbantartott, folyamatosan fejlődő üzem, melynek vágányai egy virágzó város utcáin futnak.
"Stadtbahnnetz Erfurt" von Michael Sander (Netz-Skizze), OpenStreetMaps (Hintergrundkarte) - Der Plan wurde von mir auf Grundlage einer Karte von OpenStreetMaps erstellt.. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons
A 2004-es Tour de Trams során már jártam itt - elsősorban az maradt meg, hogy milyen szép az óváros. Akkor még Tatrák is jártak, míg most csak alacsonypadlósokkal találkoztam.
Már megérkezni is más volt: a főpályaudvart épp az előző látogatás idején kezdték átépíteni, most viszont egy olyan komplexumban szálltam le, mely leginkább a közelmúltbeli osztrák átépítések ("Bahnhofsoffensive") eredményére emlékeztetett. Érdekes, hogy a részben átmenő, részben (két irányból is) fejállomás kialakítást megtartották, csak most egy hatalmas üvegcsarnok fedi a terület nagy részét. Szintén érdekes, hogy a város első, 1846-ban épített vasútállomása is megvan, a villamosvágányok túloldalán.
Balra: Erfurt óvárosát egész szédítőnek találom, az pedig kivételesen klassz dolog, hogy a sokszáz éves utcákon villamosok kanyarognak! Jobbra: a főpályaudvartól 500 méterre található a város egyik fő tere, az Anger, ahol a város villamosvonalai találkoznak-fonódnak-elágaznak, ...
... meglehetősen szép környezetben. Amíg járt Erfurtban, trolibusz is volt itt, meg forgalomirányító torony! :) A fentebbi képeken a mindennapokban használt két típust láthatjuk: a még csak részben alacsonypadlós, meglehetősen szögletes MGT6D-t, és az "arcról" nekünk is ismerős Combinót (de a még multicsuklós kialakításút - a budapestiek nem ilyenek).
Már Gothában is furán viselkedett a fényképezőgépem, de az erfurti Dóm lépcsőin egészen konkrétan bemondta az unalmast. Részben sírógöcs kerülgetett, részben pedig szerettem volna a kőhöz csapni a masinát, de végül hagytam, és inkább csak videóztam, illetve néha a kamerával kattintottam. A minőség olyan, amilyen - a szándék a lényeg :)
Balra: Combinóból rögtön több fajta is van - a hosszú orrú korábbi dizájnú (Combino Basic, balra), illetve a mieinkre hasonlító (Combino Advanced, jobbra). Előbbiből csak ötrészesek vannak, utóbbiból viszont háromrészesek is, melyek néha az előbbiekkel csatolva járnak. Ezen felül a legújabb formatervűből (Combino Classic) is van háromrészes, de olyat nem sikerült fotón elkapnom (videón viszont többet is). A jobboldali képen menetrendi pókot láthatunk: a különböző irányból érkező járatok megvárják egymást, hogy az utasok bármiről bármire átszállhassanak.
Az Anger forgalmát külön videón is megörökítettem, aztán sajnos haza kellett indulnom.
Következő oldal: Würzburg és Düsseldorf