életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók
vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon
közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb
Innsbruck, kicsit behatóbban
Kicsit gyűrődötten és némileg megfázva érkeztünk ismét Innsbruckba. A társaság harmadik tagja innen egyenesen továbbment Budapest felé, így Ícével ketten maradtunk. Niná, hogy kicsit legelső közös villamosos "haknizásunkra" emlékeztett a helyzet, csak most hidegebb volt, mint akkor :)
Persze nagyon hideg azért nem volt (csak egy héttel később, Pesten!), de szerencsére havazott, aminek nagyon örültem. Bár este már nem kimondottan sűrű az itteni tömegközlekedés, azért igyekeztem minden vaskerekűt megörökíteni a főpályaudvar előtti Südtiroler Platz-on. Ez itt a 3-as villamos, az R járat (elvileg troli, gyakorlatilag büdösbusz), és még néhány további busz közös megállója...
... ez pedig egy peronnal odébb a Stubaitalbahn új végállomása. Régebben, amikor itt jártam, a Maria-Theresien-Platz-on végállomásozott ez a hegyivillamos, most viszont már használatba vette saját végállomási vágányát. Hogy mennyire nem tökéletes minden itt sem, arra jó példa, hogy kezdetben ezt a vágányt nem használták, így taxik parkoltak rajta. Egészen addig, amíg a váltót el nem állította valaki, akkor ugyanis egy ilyen kocsi lezúzta a bérkocsisokat. És ez még nem a pléh-háború vége: ottjártunk után pár nappal hibás váltóállítás miatt egy 3-as villamos került az imént látott vágány helyett erre a sínre, ami nem lett volna baj, ha ott nem állt volna ki éppen a megállóból egy busz. De éppen ezt tette, így esett némi kár és lett jópár sebesült :(
Még egy hármas villamos a kettővel ezelőtti képen látott vágányon (az itt hozzánk közelebb eső vágányt nem használja semmi). A forgalom sűrűségének érzékeltetésére elmondom, hogy a 3-as vonalon összesen ez a két kocsi volt csak kint, tehát volt alkalmam egy kicsit fagyoskodni. A járművezetők viszont kimondottan kedvesek voltak: az egyikük már elindult a megállóból, de amikor látta az arcomon, hogy nem sikerült megörökítenem a kocsiját, gyorsan megállt, és megvárta, amíg újra próbálkoztam :)
A főpályaudvar és a Maria-Theresien-Platz közti szakaszon eddig még nem tudtam villamost fényképezni, mivel csak tavaly adták át (újra). A körülmények most sem voltak tökéletesek, de azért állvány nélkül is sikerült megörökítenem ezt a DÜWAG-licensz Lohner villamost a császárnőről elnevezett téren.
Másnap reggel leraktuk a cuccainkat a főpályaudvari csomagmegőrzőben, és azonnal elindultunk villamost fotózni. Na jó, előtte egy kicsit vonatokat...
... aztán pedig a hólánccal közlekedő városi buszokat is. Hiába, ez egy alpesi város, fel vannak készülve az ilyen időjárásra!
Mivel a város trolihálózatát minden valószínűség szerint nemsokára teljesen fel fogják számolni, és a felszabaduló pénzt a villamosok fejlesztésére fogják fordítani, fotóztunk némi csáposbuszt. A forgalommal lehetett valami, mert volt olyan, hogy egymás után három is jött, aztán meg semmi. Igaz, hogy ezek legalább tényleg trolik voltak - az egyetlen megmaradt trolivonalon, az O-n, ugyanis már most vegyesen járnak elektromos és dízel járgányok.
Nem vagyok egy gyakorlott trolifotós, de ez a kép még nekem is tetszik :)
No, ez már megint egy olyan szakasz, ahol az eddigi itt tartózkodásaimkor nem volt villamosforgalom: a főpályaudvart a hálózatba kapcsoló "óriáshurok" eleje.
Itt megint azért lassított a járművezető, hogy könnyebben le tudjam fotózni! A jobboldalt látható troli-felsővezetéket nem használja semmi: bár az R viszonylat elvileg troli, a tér kijáratánál hiányzik pár méternyi felsővezeték, ezért a vonalat teljesen büdösbuszokkal üzemeltetik. A madzag meg csendben oxidálódik odafent :-/
Ha jó irányból sütött volna a Nap, akkor ez egy jópofa fotó lehetett volna: a 3-as villamos a főpályaudvartól távolodva bekanyarodik a diadalív (Triumphpforte) előtt.
A belvárosi szakasznak ezt a részét már minden lehetséges viszonylattal beutaztuk: 1-essel, a Stubaitalbahn-nal, sőt, a nyáron a belvárosig bejáró, de egyébként a külvárosban véget érő 6-ossal is, de fotózni valahogy nem fotóztunk (Bürgerstrasse).
Most pótoltuk ezt. Egyébként az osztrák villamosüzemeknek (a bécsi kivételével) számunkra érdekes ízt ad, hogy gyakoriak a teljes kocsiszekrényre kiterjedő reklámfestések, melyek néha évekig fennmaradnak a kocsikon. Innsbruckot azonban szerintem még Linznél és Graznál is extrémebb tarkaság jellemzi.
A már sokat (és nem véletlenül!) emlegetett Stubaitalbahn egyik járműve a Stubaibahnhof előtt.
A tulajdonképpeni STB vonal a Stubai völgyének oldalán fut, egyvágányú, kitérős rendszerben (a képen az egyik csuklós nyitott ajtajában lógva örökítettem meg, ahogy az ellenirányú tuja megérkezik a kitérőbe). Ezek a bielefeldi és hageni kocsikból összeépített DÜWAG villamosok szerintem nagyon illenek a vonalhoz, de néhány év múlva már (sajnos) alacsonypadlósok fognak járni itt is.
Végezetül egy kép a Kreit megállóhelynél található kitérőről. Nem igazán lehet képeken megörökíteni, hogy milyen csodálatos ez a táj. Már láttam nyáron, láttam tavaszi viharban, most végre hóban is, és azt hiszem el lehet mondani róla, hogy a világ egyik legszebb villamosvonala. Jó, forgalmilag nem villamos, hanem kisvasút, de a villamosokból álló gördülőállomány miatt ez nem nagyon tűnik fel :) És gyönyörűnek mindenképpen gyönyörű, ajánlani tudom mindenkinek, hogy legalább egyszer jöjjön el ide, és próbálja ki!
Ezzel tulajdonképpen túránk végére értünk. Bár még sok-sok órányi vonatozás várt ránk Budapestig (ráadásul egy adag késéssel súlyosbítva), ez már nem igazán volt említésre méltó élmény.
THE END
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
