A budapesti villamosközlekedés 125. születésnapja (2)
A nagy napon a Széll Kálmán tér is kiállítóhellyé változott. E helyről sok mindent elmondhatunk, de az, hogy szép lenne, vagy akár csak kényelmesen használható, nem lesz a felsorolásban - de kiállítási helyszínként használható üres vágány bőven van rajta.
Kis villamoshatározó: ez itt balra egy KCSV7, azaz Korszerűsített Csuklós Villamos. A villamosok osztályának csuklós rendjének Ganz családjának egyik alfaja, mely a sima Ipari Csuklósból fejlődött ki. Vagy valami ilyesmi - a taxonómusoktól ezúton is elnézést kérek :) Mindenesetre belőle csak harminc darab van, míg az eredeti típusból (lásd jobbra) 121+1 (a +1 a tanulókocsi). A képen látható 1313-as ráadásul az első sorozat (GCSM-1) tagja, 1968-ban gyártották.
Balra: az ICS és a KCSV7 közti láncszem az 1303-as. Őt egy nagyobb baleset után parkolóvágányra tolták, amíg a rendszerváltás után a Ganz-Hunslet (a Ganz-MÁVAG utódja) és a Ganz-Ansaldo (a Ganz Villamossági Művek örököse) elő nem szedte, és fel nem újította. Máig nem tudom, hogy a baleset miatt, vagy mert telepakolták a tetejét kütyükkel, de viccesen görbe alakja volt, messziről fel lehetett ismerni. 2009-ben selejtezték, de nem vágták szét: a MAVITE vásárolta meg, hogy talpra állítsa. Azóta az egyik végén az átépítés utáni állapotra utaló festést visel. Jobbra: a BKV Unimogjával viszonylag ritkán lehet találkozni, hótoló lappal felszerelve pedig asszem még nem is láttam.
A fotósok főleg az ünnepi villamosparádét várták (a mazochisták a gyülekezőt), de az is jól érezhette magát november 25-én, aki csak utazni akart az öreg tujákon, délután egykor ugyanis beindult a pendlizés a Széll Kálmán tér és a Blaha Lujza tér közt, öt nosztalgia járművel, a menetrend szerinti forgalomban közlekedő csatolt csuklósokkal, plusz a néha átvonuló hármas UV-val.
A maiakhoz képest meglehetősen apró járgányok teltházasan jártak, úgyhogy a rájuk feljutáshoz kellett némi elszántság. A normál forgalmat azáltal is igyekeztek távol tartani tőlük, hogy a kocsik a két végállomás közt csak a Nyugatinál, az Oktogonon és a Király utcánál álltak meg (ezek voltak az első villamos megállói is).
Fekete alapon fehér számos tábla FTW!
Balra az indulás előtti sorbaállás, jobbra az 1074-es a Szent István körúton.
Balra: a 611-esre tényleg illik a "kiskocsi" elnevezés, pedig annak idején voltak ennél kisebb villamosok is. Ma meg ott, ahol csak ennyi utas gyűlne össze, buszt is alig járatnak. Jobbra: ennek a szerelvénynek valószínűleg tényleg csak a hardcore villamosmániások tudtak örülni: a KCSV7 típusjelzésű, modernizált Ganz csuklósokat a kilencvenes évek második felében építették. Nem sikerültek túl jól: bár a kasztnit gyakorlatilag nulláról újraépítették, megmaradt a magas padló és a keskeny lépcső, viszont pár új doboz is került az utastérbe, ülések helyett. A forgóváz és kardánhajtás is maradt (így a futásminőség és a zajok is), a gyenge szaggatós vezérlés és a fékek viszont új hibákat hoztak a rendszerbe. Jelen felbukkanásának érdekessége, hogy csatoltan járt - bár a kocsik képesek párban közlekedni, ezt a tulajdonságokat sosem használták ki utasforgalomban (gyakorlatilag azért, mert nem merték a megbízhatatlan kocsikat bedobni a nagykörúti mélyvízbe).
Alaposan felkészültek táblaügyileg: a 2624-es a nap elején még 4-esre táblázva járt, itt viszont már "4-6"-ost írt. Jobbra: ha csak fele olyan jó villamos lett volna a Bengáli, mint amennyire fotogén jószág, sokkal jobban tudnám szeretni :)
Az időjárás tipikus őszi szürkeség volt, de még mindig sokkal kellemesebb, mint annak idején a 120 éves ünnepségen. Itt jegyzem meg, hogy a jövőbeli illetékesek odafigyelhetnének, hogy minden fontos dolgot nyáron, szünidőben adjanak át, ezáltal jelentősen javítva a majdan ünnepelni szándékozók komfortérzetét ;)
Balra: megint a csatolt KCSV. Jobbra: az UV-k a hatvanas-hetvenes években uralták a Nagykörutat, de azóta is szívesen látott vendégek (a 125-ös viszonylat nem pendlizett, hanem egy komolyabb túrát tett a belváros körül, közben érintve a 4/6-ost vonalát is).
Balra a nap tipikus problémája: leszállni senki nem akart, fel viszont mindenki. Jobbra: 2624-ből sose elég!
Az ünnepség "sztárja" a tulajdonképpeni születésnapon
A budapesti villamosközlekedés megindulásának 125. évfordulóját vasárnap ünnepelte meg a BKV, hogy minél többen el tudjanak menni rá, de a tulajdonképpeni szülinapon, november 28-án se maradtunk fotózni-videózni-rajtautaznivaló nélkül: az Amszterdamból hazahozott, és idén végre elkészült 2624-es kocsi ingázott a 2-esen.
Balra: az ilyen képeken látszik, milyen magas építésű is ez a kocsi, pedig az oldallemezelés lehúzásával megpróbálták álcázni ezt a tulajdonságát. Jobbra: a vasárnappal ellentétben most néha még a nap is előbújt a felhők mögül, így a citromsárga festés még látványosabban világított. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy az ablakban lógó tábla is régi volt: még papírból készült, nem műanyagból.
Videóztam is, mert ez a járgány mind mozgásilag, mint hangilag hálás téma. Morog, csattog, szuszog, billeg - igazi "szakadt pesti tuja" feeling :)
Két kép csak úgy, különösebb kommentár nélkül. Bár a kocsinak nincs fűtése, az utasok rendesen beszuszogták az ablakokat; az esti díszkivilágítás fényei szépen játszottak a párafoltokon:
A végén csak annyit tudok mondani, hogy sok további évet az ünnepeltnek! :)