A szolnoki repülőmúzeum, ha nem is a duxfordi szakmúzeum, vagy a sinsheimi Auto&Technik stílusában, és nem is a Deutsches Museum schleissheimi kihelyezett kiállításának körülményeit idézően, de azért folyamatosan fejlődik, úgyhogy ideje volt ismét ellátogatnom oda. Mivel a webes tárhelyemet kezdem kinőni, most csak arról mutatok képet, ami korábbi látogatásaimkor még nem volt ott, vagy nem így nézett ki... vagy ami annyira tetszik, hogy mégegyszer meg akarom mutatni ;) Aki többet akar látni, nézze meg első és második, illetve harmadik látogatásom képeit, vagy még inkább menjen el, és nézze meg maga az ingyenesen látogatható kiállítást!
Kezdjük az egzotikusabb madarakkal - bár Svédországot ritkán szoktál egzotikusként emlegetni :) Baloldalt egy Saab JA-37DI, a "Viggen" elfogóvadász változatának egy kései verziója. A legérdekesebb kinézetű sorozatgyártott gépek közt van, az biztos! Jobboldalt egy szintén érdekes masina, de ez már inkább csak csúnya: Saab J-32E "Lansen". Az ötvenes években eredetileg ő is vadásznak készült, de ez a változat már elektronikai felderítő és elhárító volt. A kerek izé a hasán állítólag póttartály, bár ezt elég nehéz elhinni egy ilyen feladatú gépnél. Szerintem egyébként izgalmas, hogy ezek a gépek lábon, pontosabban szárnyon jöttek Svédországból, nem tréleren.
Baloldalt: na vajon mi lehet ez :) Jobbra: az egykori HA-LIS, azaz egy Li-2T.
Legutolsó látogatásom óta a park kicsit átalakult: a roncstároló részek is kiállítási területté lettek. Ahogy az a képről sejthető, van egyfajta hangulata a bővítésnek!
A MiG-sugárutat már végigfotóztam annak idején, most csak egy-egy darabot emelnék ki: balra a MiG-21PF, jobbra "Cápeti", azaz a taszári MiG-21biszAP "agresszor". Utóbbinál egyértelmű, hogy jó a rendszerváltás utáni felségjelzés, de a PF változat tényleg szerepelt még '90 után?
Végre felbukkannak a kivonáskori állapottól eltérő festésű gépek is: a baloldali MiG-23UB szürke színe nagy kedvencem, a jobboldali Mi-8T pedig magyarországi rendszerbe állításakor viselte ezt a spenótszerű színt.
Mi-24D rendes festésben. Ez a vasdarab még mindig lenyűgöző látvány, pedig nem egy mai jószág!
Baloldalt: kiképző Jak-52-es. Jobboldalt: az iménti "normális" Mi-24 után itt egy díszfestéses, a "Csőrike".
Az NDK-ból szerzett Mi-4A is azon exponátumok közé tartozik, amit sehogy se sikerült egy darabban a fényképezőgép látómezejébe tömnöm, úgyhogy jobb híján megpróbáltam több képből összeilleszteni a jellegzetes látványt - ennyire sikerült. Jobboldalt a háttérben egy Ka-26-os lapul.
Baloldalt: ez az L-29 "Delfin" korábban terepszínű volt, most visszakapta régebbi festését. Jobboldalt: a Moraváknak szerintem nem ez volt a jellemző kinézete itthon, de végülis mindenhogy szépek :)
Ha az imént a Mi-4-es nem fért bele a képbe, akkor a jóval méretesebb Il-28-as végképp rászolgált a panorámaformátumra!
És most következzen a múzeum azon része, amit tudtommal idén nyitottak meg: az igazán régi gépek zárt csarnoka. Baloldalt egy Messerschmitt Me-108 "Taifun"-t (pontosabban annak francia licensz-változatát, a Nord 1002 "Pingouin"-t) látjuk, amit egy Jak-11-esért cserébe szereztek néhány éve. Jobboldalt pedig egy Po-2, ami meg igazából egy lengyel gyártású CSS-13.
Ezek a gépek eddig a főiskola területén pihentek, ha jól sejtem: baloldalt egy Jak-12R "Gém", a PZL-101 "Gawron" alapjául szolgáló szovjet futárgép. Míg utóbbiból ma is sok repül, ilyet eddig asszem még nem láttam élőben. Jobboldalt egy másik Jakovlev - egy Jak-18 "Fürj" kiképzőgép. Ebből egy kisebb sorozatot Esztergomban is gyártották, bár szerintem ez a példány pont nem odavalósi.
A csarnok mellett egy félállandó sátor is áll, ebben többnyire repülőgéproncsokat, a második világháború közelmúltban megtalált tárgyi emlékeit láthatjuk, mint például ezt a Balatonból kiemelt Il-2m3-at baloldalt. Jobbra egy valószínűleg a háború utáni magyar légierő Il-10-eseihez oktatási eszközként szolgáló Mikulin AM-42 motor metszete, az előtérben egy hozzá való főtengellyel.
Baloldalt: egy lezuhant La-5FN Svecov AS-82FN motorja. Jobbra: egy Me-109G6 DB605-ös motorjának maradványa, a háttérben pedig egy Fiat G-12 törzsdarabja.
Ép motorok és hajtóművek is ki vannak állítva, mint a baloldali Siemens-Halske Sh-13A, vagy a jobboldalt látható Tumanszkij RD-9B, ami a MiG-19-eseket hajtotta (pontosabban két ilyen hajtott egy gépet).
Az Ivcsenko AI-20 az An-12, az An-32, és persze az Il-18 csodálatos hangú hajtóműve volt (többek közt). Légcsavaros gázturbinás hajtómű, tehát némileg hasonlít egy sugárhajtóműre (főleg hátulról - lásd jobboldalt), de az elején a légcsavar reduktorát találjuk (baloldalt). Oké, ez most elég bénán lett megfogalmazva, de ennyire futotta :)
Baloldalt a Tumanszkij R–11-es valamelyik változata (talán F2SZ–300?), feltételezhetően egy MiG-21-esből, jobbra pedig egy Ivcsenko AI-25TL, feltételezhetően egy L-39 Albatroszból.
A baloldali állvány a Mi-1 helikopter hajtásláncát tartja, melynek alapja az alul látható Ivcsenkó AI-26V csillagmotor. Jobboldalt egy katapultszimulátor, melyet nemrég társadalmi munkában pofoztak ki. Bele nem ülnék semmi pénzért!
Baloldalt: pár valódi mentőeszköz ülése is ki van állítva: balra egy KM-1-M (MiG-21 MF, bisz és UM, MiG-23 MF), középen egy SZK-1-M (MiG-21 F13, PF, U), jobboldalt pedig a MiG-15 katapultülése. Jobboldalt a pehelysúlyú felderítő elektronika képviselői: egy RP-22 (MiG-21 bisz) és egy Zafír-23 (MiG-23 MF) lokátor.
Mutatóba pár fegyver: baloldalt H-29L levegő-föld rakéta, jobboldalt pedig némi csöves fegyverzet: baloldalt a MiG-27-es hatcsövű, 30 mm-es gépágyúja (GS-6-30), jobboldalt pedig a MiG-15-ös szerintem zseniális fegyverbölcsője, mely egy 37 mm-es és két 23 mm-es gépágyút tartalmazott, leereszthető konténerben. A két rettenet közt egy felderítő fényképezőgép.
Az oldalt a Malév egykori IL-18V jelzésű (utas)szállítógépével fejezném be. Szegény lassan megérdemelne egy újrafestést!
A legvégén pedig mindenkinek (ismét) a figyelmébe ajánlanám a múzeum nem hivatalos weboldalát, amin temérdek információ, fénykép, anekdóta és miegymás található! És persze tessék szépen elmenni a múzeumba, megéri!