Jó kis sorozatunk volt 2001 nyarának végén: augusztus 20-án légibemutató a Parlament előtt, 25-én repülőnap Siófok-Kilitin, szeptember 1-2-án repülőnap Hradec Kralovéban (CS), 8-án pedig Szentkirályszabadján! Persze üröm az örömben (sicccc), hogy se augusztus 20-a, se a kiliti repnap nem nagyon volt megszervezve, mi több, kicsit korábban a budaörsi és a bicskei bemutatónap se. Már-már kezdtem azt hinni, hogy nem is lesz többet rendesen megcsinált repülőnap itthon, de szerencsére tévedtem: a Bakony Helikopterezred nyílt napja kárpótolt minket a többi rendezvény szervezői által elkövetett hiányosságokért! Már a megérkezés is hihetetlennek tűnt a "szokásoshoz" képest: tolongás, dugó nélkül, tíz perc alatt bejutottunk kocsinkkal a parkolóba! Tulajdonképpen alig tartott tovább Budapestről leérni Veszprém mellé, mint két héttel korábban Siófokról a kiliti reptérre! A következő kellemes meglepetés az volt, hogy a szponzorok jóvoltából a jegy mellé kaptunk egy igényes kivitelű programfüzetecskét! És akkor a program még el se kezdődött!
A szentkirályszabadjai reptér sok éve a helikoptereseké, természetes hát, hogy az első képen egy forgószárnyasnak kell szerepelni...
Mivel nem volt dugó, se tolongás, hamarabb beértünk a reptérre, mint vártuk, így séta közben megnézhettük a bemutatóra érkezett repülőeszközöket, például ezt az olasz felségjelzésű Bell 206-ost. A bemutatót tartó gépek többnyire a gurulóút túloldalán álltak a nézőtér szélét jelentő kordonhoz képest, de ezeket is jól lehetett fényképezni, míg az elkerített, betonozott gépállóhelyeken parkoló masinákat három oldalról is meg lehetett örökíteni.
Sajnos az amerikai légierő AH-64 Apache-je (merthogy "epecsí"-nek ejtik eredetileg) csak a földön állva volt fotózható, igaz, így is fenséges látvány! Pár órával később megnyitották a kordont, és fel lehetett mászni a gépre, így ez a fotó kimondottan értékes: egy kisgyerek sincs rajta :-)
Az orr-rész szenzorai és a forgatható gépágyú. Régi kedvencem a "Kék villám" című filmben szereplő, csak képzeletben létező heli (melyet érzésem szerint egy Gazelle-ből alakítottak át), de ez még azon is túltesz...
Irányított és nem irányított rakéták a szárnycsonkok alatt.
Miközben az amerikai forgószárnyast néztük, két Mi-17 tűzoltó bemutatót tartott. Szerencsére nem a közönség nyakába eresztették a vizet, mint az sok évvel ezelőtt Budaörsön előfordult (igaz, akkor is csak a szél vitte a folyadék nagy részét a nyakunkba:).
Még egy pillantás az Apache-ra, mielőtt továbbindultunk...
Ez itt aaaa... nem, nem az Égi huszárok csapata, azaz... szóval a pilóták Huszárok voltak (Gál, Torma, Csordás), a gépek viszont nem. Nevük nem volt, de azért szépen repültek! Talán kevesebb alakzatrepülést kellene csinálniuk, és többet bohóckodniuk: keresztberepülni, tükörbe repülni, rózsákat...
A nézőtér pályával ellentétes szélén a rendezvénynek otthont adó helikopterezred különféle járművei voltak láthatók, mint például ez az NDK eredetű Mi-24P, melynek ezúttal a belső "utasterét" örökítettem meg (a többit azért nem, mert nagyon körbeállták a látogatók). Azt hiszem ezt a helyt se rám méretezték...
Rádiótechnikai zavaró Mi-17. Az elektronika magyar fejlesztés. A háttérben egy Mi-8 látható.
A kétüléses Mig-29-est fotózási célokra használták: a látogató fizetett, beült, lefényképezték a gépben. Jókora sor állt előtte, ezért ez (is) kimaradt az életemből egyelőre...
HA-SKE: ez biza egy Cessna-150-es, amivel a Be-Szi Top helyettes főpilótája kiűnően demonstrálta, hogy nem szabad lebecsülni ezt a "repülő babakocsit": orsózott vele, alacsonyan átesésbe vitte a gépet, nagy állásszögön csoszogott, asszimmetrikusan "kvázi-késrepült" (ahogy azt Besenyei Peti szokta csinálni Extrájával: egyik szárny lóg, orr felfelé), persze ez kicsit lassabban és magasabban volt, mert hát a száz lóerő körüli Lycoming továbbra se egy versenyaggregát...
A szünet elején, azaz a délelőtti repülési program befejeztével a földön a második világháború harcait idézték fel egy T34 és néhány más jármű (Zil 157, Ural/Dnyepper motortricikli) segítségével. Itt szeretnék köszönet mondani Gallai Tamásnak az ezzel és egyéb oldalakkal kapcsolatos kiegészítésekért!
A HA-VES egy nagyon kellemes és szép SOCATA túragép, egyszer majd repülni is fogok vele :-)
A szentkirályszabadjaiak "Csőrikéje", azaz a sasnak kifestett Mi-24. Csőrike szerintem továbbra is egy kanári volt a rajzfilmben, míg ez egy sas, de a festés valami eszement gyönyörű!
Fenséges. Tudom, ezen az oldalon már használtam ezt a jelzőt, de attól még az!
A földi harcosok közben befejezték bemutatójukat, és felvonultak...
... a sor végén pedig...
... a T-34-es álcázó ködfüggönnyel borította be a spontán és elég vegyes csapatoszlopot :-)
Vári Gyula délelőtt is gyönyörűt repült, pedig az egy rövid program volt. A Mig-29 mögött négy kecskeméti Albatrosz áll, az egyik szólóprogramot mutatott be, a másik három kötelékben repült.
Az olasz A/B-212-es a vietnami háborút idézte, ahol ennek a típusnak a korai darabjait igen nagy számban vetették be az amerikaiak.
Közben el-eleredt az eső, ahogy az még a Jak-52-ből kinézve is látható volt... :-)
Vári Gyula a délutáni, a 2001-es győztes cottesmore-ival megegyező programja után visszagurul az állóhelyre a Miggel. A bemutatóról nincs állóképem, csak mozgó, azokat viszont nem tudom idetenni. Azt viszont el kell mondani, hogy jogos a trófea, a bemutató hihetetlenül látványos volt! Kíváncsi vagyok, hogy jövőre mit talál ki újdonságot!
(The rest remain silent) A nézők (többnyire) csak kicsit mentek túl a kordonon, de aztán időről-időre végiment egy-egy katona előttük, aki visszaterelte őket. Sajnos a magyar érdeklődők elég fegyelmezetlenek, és még egy mozgó légcsavar se tartja távol őket, pedig attól igazán okkal lehet tartani...
A "Katasztrófavédelem" feliratú (mindig csak a katasztrófát védik, minket bezzeg nem:) Mi-2-es a nap folyamán főleg pihent, bár Édes Imre "természetesen" itt is bemutatta vele a "Matúz István lóg a kötélen Swiftjével, aztán leold" című programot. A nézők egyike, maga is pilóta az említett bravúr láttán azon véleményét fejezte ki, miszerint "na ezt csináld utána, Vári Gyuszi!". (Ahogy elnéztem Vári őrnagy programját, még ezt is megérhetjük, egyre többet hoz ki a Mig-29-esből :-)
Veres Zoli újra MOL-festésű Szuhoj-26-osával repült, lehet, hogy utoljára, mivel új gépet fog lízingelni.
A program "vereszolisan" vagány volt, azaz közel játszódott le a közönséghez, sokszor a gurulóút fölött húzott el, úgyhogy a zoomot akár ki is kapcsolhattam :)
Ez a világháborús oldalkocsis motor a program folyamán szolgálati járművé lépett elő, azaz tényleg utasszállításra használták :-)
A zárókép Szentkirályszabadján szokásosan látványos volt: három Albatrosz kísérte Vári Gyula Mig-29-esét...
... akik egy áthúzás után -mindenki meglepetésére- visszatértek szemből, és hatalmas dübörgéssel egy szép "rózsás" szétválást hajtottak végre. Utánuk jöttek a Bakony ezred helikopterei, de őket megint csak mozgóképen örökítettem meg, így nem tudom most bemutatni, hogy milyen volt a Wagner Walkűrjének hangjaira közelgő tucatnyi forgószárnyas látványa, a la "Apokalipszis most". Hogy is mondtam kicsivel feljebb? Fenséges!
Végszó: el kell mondanom, hogy ilyen pergő ütemű, ilyen jól megszervezett repülőnapot én még nem láttam. Még akkor se unatkoztunk, amikor éppen nem volt semmi a levegőben (az itt láthatónál sokkal több gép repült, köztük olyan nagyágyúk, mint Besenyei Peti, aki most is zseniális volt, vagy egy német csatahelikopter, amivel pilótája többet közt egy bukfencet is végrehajtott!), és ebben nagy része volt a konferansziének, "Juci bácsinak" (Juhász Ferenc), aki sportriporteri lelkesedéssel, és érdekes információk a közönséggel való megosztásával vitte a szót. Néha ugyan összekevert néhány szót, de nekem még így is jobban tetszett a produkciója, mint némely repülőnap műsorvezetője, aki nem tudja, hogy éppen mit is lát a levegőben... Le a kalappal a szervezők előtt, úgy jöttem el, hogy büszke voltam arra, hogy egy olyan országban élek, amelynek a hadserege egy ilyen rendezvényt tud prezentálni!
Vissza a nyitóoldalra
A készítőről