Bár a konkrét repülés egyelőre várat magára, 2009 elég jól indul reptéri élményeket tekintve, hiszen máris többet voltam kint Budaörsön, mint az elmúlt két évben összesen. És többnyire elég pörgős órákat sikerült kifogni.
A pörgés részben iskolaköröket rovó Cessnákat jelent, de ha az ember jól helyezkedik, ez is lehet szórakoztató fotótéma. A Kőrberki út reptér melletti szakasza már kiskoromban is kedvenc helynek számított. Akkor még egy közlekedési lámpa (fedezőjelző) is volt a szakasz két végén, mely elvileg a forgalmat leállította volna, amikor épp leszállás van. Azért elvileg, mert soha nem láttam működni.
Első látogatásunkkor (a többes szám Riannát jelzi) a gyönyörűséges Li-2-est még a nagyhangárban találtuk.
Később már a füvön lehetett vele találkozni, bár egyes szerencsés haverjaim a levegőben is elkapták. Jobboldalt a Turbo Porter, a világ egyik legdögösebb munkagépe.
Ha az ember délelőtt megy ki, a nap gyakorlatilag tökéletesen süt a hangár elé/az állóhelyekre állított gépek fotózásához. Itt egy színes ruhájú (francia gyártású) Cessna 172-est (balra) és egy kicsit egyszínűbb (mondhatni monokróm) Bulldogot láthatunk.
A HA-VEB-et (Cessna 182) szerintem először láttam Budaörsön. A HA-BOB-ot szintén.
Érdekes volt második (Jazzcool társaságában abszolvált) látogatásomkor, hogy milyen sok forgószárnyas hajtányt láttunk.
A Robinson cég két jellegzetes cucca, az R-22 (balra) és az R-44 (jobbra).
Ez a Kamov a látszat ellenére nem szét- hanem összerakódott ekkoriban, és azóta már ismét repül.
Ecureuil-ből is láttunk kettőt: a HA-ECU (baloldalt) még le volt pányvázva-ponyvázva; a mentősök HA-BDC-je gurítható platón pihent odabent. A platóra azért van szükség, mert a mifelénk használatos orosz helikopterekkel ellentétben a nyugati gépek többségének nem kerekei vannak, hanem csúszótalpai, melyek nem teszik kimondottan egyszerűvé a földi mozgatást.
No, ezeket ilyen dögös helikoptereket először láttam errefelé: balra egy Bell 206-os, jobbra egy Eurocopter "Colibri". Utóbbi csúszótalpa külön költemény!
Számomra a reptéri látogatások egyik csúcsa, amikor cseh repülőgép kerül a lencse elé.
Itt épp egy Z50-est láthatunk, mely elvesztette Aerotrigás ruháját.
Favoritjaim, a Trénerek:
balra a HA-SDF, vontatókötelet cibálva; jobbra a YU-DGR, melyet remélhetőleg
sikerül majd napfényben, sőt, neadjisten a levegőben is lekapni. Ez a Z526-os
nemrég érkezhetett Jugoszláviából Szerbia és Montenegróból,
kíváncsi vagyok, kap-e magyar lajstromot.
A HA-FBI-t jellemzően Gödöllőn láttam korábban, a jobboldali HA-SFA-t pedig szerintem először sikerült lencsevégre kapnom. Igazából nem is sejtettem, hogy létezik, hiszen a Z42-es nem egy túl gyakori madár errefelé.
Van, akinek a kerozinszagú sürgés-forgás jön be, nekem a kisgépes repülés. Meg persze a benzinszag, amit a légcsavarszél fúj az ember arcába... jó is az! :)
Gyerekkoromban nem láttam vitorlázórepülőt Budaörsön, szerintem a szigorú MHSZ/MÉM RSZ világban nem sok helye lett volna. Aztán megjelentek itt is, a reptér Madárhegy felé eső részén csörlőznek szorgalmasan. Itt persze épp nem csörlőzést látunk, hanem a hangár előterén pihenő Pirátokat, illetve azt, ahogy egy öregebb fűrészt (Walter Melone szerint egy Ka-7-est) éppen kivontatnak a starthoz.
Balra: egy régivágású Cessna 150-es a kicsinykét beépült budaörsi hegyoldallal a háttérben. Jobbra: hopp, ez a kép kimaradt az iménti "Zlin blokkból": a HA-SGC nemrég kaphatott új ruhát. Kár, mert én szerettem a gyári festést rajta. Persze egy Z-142 mindig jól néz ki :)
Baloldalt: Veres Zoli MX-S típusú gépe. Azért a korábbi Extrája is megvan: szétkapva a sarokban (jobbra).
Az egykori MÉM RSZ hangárba csak a nyitott ajtón keresztül lestünk be. A baloldali képen látható típus beazonosításához hiányzik a multiengine tapasztalatom - Clidey tippje alapján ez egy Piper Seneca. Jobboldalt a korábban látott HA-SVI.
Cessnákkal zárom a beszámolót: a baloldali HA-TUA se így nézett ki még pár évvel ezelőtt. A HA-CTD egy másik Skyhawk, a légi országutak VW Golfja :)
Vissza a nyitóoldalra
A készítőről