életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

a készítőről
levél írása

Nemrégiben bemutattam a bécsi villamosmúzeum néhány exponátumát. Akkor említettem, hogy azok a járművek viszonylag ritkán járnak az utcán, hiszen van egy másik gyűjtemény a városban, mely kimondottan nosztalgiacélokra használt tujákból áll. Ezek a WTM (Wiener Tramwaymuseum) és a VEF (Verband der Einsenbahnfreunde) egyesületek tulajdonában és üzemeltetésében állnak, és a képek készítésekor, 2004-ben Speising kocsiszínben álltak. Korábban Rudolfsheim volt az otthonuk (ez egy nagyon rossz német szóvicc volt, elnézést kérek érte:), most itt bérlik a villamosbarátok jelképes összegért (70 euróért!) a csarnokot a közlekedési vállalattól.

No, kérem, nézzük, mit is láthatunk. Ez itt egy M típusú kocsi, az ő "legendás" sorozatuk, mint mondjuk nálunk az 1000-es...

... ez pedig egy M₁. A hasonlóság nem véletlen: az 1-es alsó index a továbbfejlesztést jelzi: a sima M-mel ellentétben ez a kocsi nem fa-, hanem már acélvázas kocsiszekrénnyel épült. Ezzel a kocsival a 2005-ös Tramwaytag-on ("villamosok napja") ingyen utazhattak is az érdeklődők.

Balra egy F típusú utánfutós csuklós (=kéttengelyű első rész, forgóvázas második rész), kicsit távolabb, tőle jobbra pedig az 1-es számot viselő KSW, azaz háborús egységkocsi. Ez utóbbival kapcsolatban több helyi villamosbaráttól hallottam, hogy a számozást nem tartják helyesnek: eredetileg a 45-ös számot jelölték ki a kocsinak, de az évek során a 11-es számot is viselte. Amúgy ebből a típusból még van két másik üzemképes a városban (a 2-es és a 25-ös)!

A 2447-es pályaszámú kocsi a K sorozathoz tartozik, 1913-ben építették.

Ez pedig (igen nagy valószínűséggel) egy másik K kocsi, melyet éppen átfestettek a társadalmi munkában ott dolgozó villamosbarátok.

És bizony ez a 2319-es pályaszámú tuja is egy K kocsi. Bizony, egy-egy típusból több is rendelkezésre áll, néha különböző koroknak megfelelő állapotban!

És persze ezeket ki is lehet bérelni, lásd a feliratot a hozzánk közelebbi M kocsin: "A Te Villamosod - Hívjál Fel Minket!".

És ami igazán észveszejtő: M kocsiból 8 vagy 10 darab is van, hozzájuk tartozó pótkocsiból pedig legalább ennyi, ha ugyan nem több. A K kocsikkal együtt akár egy teljes viszonylatot ki tudnának régi szerelvényekből adni! Ez a kép szerintem magáért beszél...

Ez a kocsi már jóval ritkább madár: a T₁-es típust eredetileg a prágai Ringhoffer gyár építette 1900-ban, akkor a T jelzést viselte. Jelenlegi kinézetét a mi "acélvázasításainkhoz" hasonlóan 1954-ben kapta.

Így néz ki ez a kocsi belülről. Múzeumi sterilitás helyett "életszag".

Az előtérben látható motor+pót összeállítás elektromos csatlásai mögött a GS₁-es tanulókocsit láthatjuk. Illetve... nos, ő kirándulókocsiként (!) kezdte életét, az átlagosnál kényelmesebb belső térrel, majd forgalmi járművé alakították. Végül oktatókocsi lett belőle, majd nosztalgiacélokra használták, teljes felületet beborító reklámmal egy ismert édességgyár színeiben.

Mi több, a motorkocsihoz tartozó k₃ pótkocsi is ugyanilyen reklámfestéssel szerzett (szerez) bevételt a nosztalgiaegyesületeknek. Hiába, a cél szentesíti az eszközt - persze ha egy típusból több kocsi is megvan (működőképes állapotban), nem a múzeumi állapot "meggyalázása" egy ilyen hirdetés. Lenne mit tanulnunk nyugati szomszédainktól!

Külön köszönet osztrák villamosbarát ismerőseimnek, hogy a VTTE egy bécsi kirándulása alkalmával bejuthattunk erre a tanulságos helyre!