Városi és nemvárosi közlekedés
Idén hatvan éve álltak munkába a MÁV eredetileg M62-nek számozott, de leggyakrabban csak Szergejként emlegetett dízel-villamos mozdonyainak első példányai. A Nohabok további beszerzését elsöprő típus tervezése olyannyira nekünk szólt, hogy a gép szovjet - és azóta ex-szovjet - jelzése is M62 lett, pedig abszolút nem illett az ő számozási rendszerükbe! A masina a kelet-közép-európai dízelesítési programok által létrehozott "piaci" rést volt hivatott betölteni, bár úgy érzem, hogy igazán legendás csak nálunk lett. Legalábbis a többiek nem szerették őket, igyekeztek hamar megszabadulni tőlük: a szlovákok már a kilencvenes évek végén kivonták őket a forgalomból, a csehek pedig a kétezres évek elején. A (kelet)németek ugyan elüzemeltették őket 1995-ig, de kezdettől fogva annyira elégedetlenek voltak velük, hogy a hetvenes években kikényszerítették a szovjetekből a manapság Ludmilla néven ismert V130-as család létrehozását, és inkább abból vásároltak rengeteget. Nálunk viszont a mai napig találkozni Szergejjel még személyvonatokon is, ami lássuk be, nem annyira jó dolog. De persze dicsérni jöttem Szergejt, nem temetni, úgyhogy nézegessünk inkább képeket :)
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
2025 során többfelé voltak megemlékezések a típusról, például Miskolc és Szeged környékén, illetve a Balatonnál, de budapestiként az volt a legérdekesebb, amikor szeptember utolsó szombatján a lajosmizsei vasútvonalon a vonatok többségét Szergejek vitték, köztük két ex-csehszlovák gép. És nem csak a mozdonyok voltak retrók, de összerakták a vékonycsíkos gyorsvonatot, és ott volt a vastagcsíkos szerelvény is. Meg persze volt Bhv, de az szerintem normál esetben is jár ezen a vonalon. A menetrend sajnos hamar szétesett, de fotósként nagyon tuti volt az egész - mint a balatoni retróhétvége, csak itt sokkal gyakrabban jöttek a vonatok, és nem kellett köztük két órát várni hatvan fokban a napon :)
A Szergejeket annak idején alapvetően tehervonati mozdonynak szerezték be, a fűtési energiaellátás hiánya erősen korlátozza a személyforgalomban való használhatóságukat. Szeptember utolsó szombatján viszont nem volt olyan hideg, hogy fűtés kellett volna, és olyan meleg se, hogy klímára lett volna szükség.
A Nohabokhoz hasonlóan ezen masinák kapcsán is Balatonszemeshez kötnek első emlékeim, a rákövetkezők pedig Martonvásárhoz, ahol nagyaput kísértük ki rendszeresen a vasútállomásra, és néha ilyen mozdony húzta a vonatot, amivel továbbment Fehérvárra. Nagy volt és hangos, úgyhogy tetszett - gyerekként az embernek nincsenek egyéb elvárásai egy mozdonnyal szemben :)
Az eddig látott két gép a típus utolsó festésmintáját viselte: az 1966-ban érkezett 116-os (akkor 068-asnak hívták) a rendszerváltás utánit, amikor a vörös csillagot gyorsan lefestették feketével, az 1968-tól dolgozó 109-es pedig úgy néz ki, ahogy ma közlekednek a sorozat tagjai. Az 1972-ben érkezett 187-es viszont egy átmeneti festéstmintában dí(s)zeleg, mellyel élőben sose találkoztam addig, míg ezt a gépet át nem festették ilyenre.
Első aznapi utunk Jazzcoollal a Nyugatitól Kispest állomásig vitt, ahol a vonatról lepattanva egy olyan képet sikerült csak csinálnom, ami úgy néz ki, mintha a mozdonynak két téglakéménye lenne :)
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A leszállás célja az volt, hogy elkapjuk az egyik csehszlovák gépet, az 1979-es gyártású T679.1600-at a vékonycsíkos vonattal. Ez a masina a cseh vasutak nosztalgiagépe, néhány éve láttam is a múzeumukban Lužná u Rakovníkában.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Pestszentimre állomáson életemben először szálltam le. Ne kérdezze senki, hogy miért nem mentem át a sínek túloldalára, ahonnan rendesen sütötte a nap a vonatot, mert nem tudom :)
Az ellenvonatot az 1972-ben érkezett 194-es húzta, mely "bajuszos" festést viselt, és Bhv kocsikat vontatott; ezzel az összeállítással a berlini S-Bahn állomás hangulatú Kőbánya-alsóig mentünk.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
"Kőalsó" és "Kőfelső" közt van a kevés olyan hely egyike Magyarországon, ahol egymás fölött lehet vonatokat fotózni. Itt majdnem sikerült is a Keleti felé tartó KISS-szel odafent.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A képet nézve olyan, mintha valahol vidéken lennénk, pedig balról a Pongrácz út, jobbról pedig a Liget tér van a fák mögött.
Ugyanitt vártuk be a másik csehszlovák masinát, a T679.1168-at, ő 1968-ban épült. A szlovák vasúti múzeum tulajdona, a ruttkai fűtőházban lakik.
A következő megállóhely Zugló volt, ahol a kifelé tartó vonat indulását videóztuk le, de persze kattintottam egyet a befelé menet érkező 187-esre is; mi több, ezzel a vonattal mentünk vissza a Nyugatiba. Évekig dolgoztam a környéken, egy ideig vonattal jöttem-mentem, de sajnos ez a megállóhely azóta se lett vonzóbb hely. Például ha ennyire nem tesznek semmit a gyomok növekedése ellen, akkor lehet, hogy térkövezés helyett inkább aszfaltozni kellene?
Megérdemel egy nem nappal szembeni képet ez a gép is.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
És ne maradjon ki a 116-os se az újrázásból. Bár nem olyan szép, mint egy Nohab, a Szergej is kellemes kinézetű gép, ráadásul ez az egyenfestés jól áll neki.
Nem tudom, hogy mennyi szervezés volt mögötte, de köszönet illeti azt, aki elintézte, hogy a két külföldi gép is rendes vonatokkal közlekedhessen. Valamikor 1987 környékén ugyan vásárolt pár csehszlovák Szergejt a MÁV, de azért az egy másik sztori volt :)
Összehasonlításként itt a jelenkori egyenfestést és pályaszámot viselő 109-es.
Az ő indulását is meg kellett várni, füsttel-dübörgéssel, ahogy kell. Tőle jobbra a Flirt mintha megszeppent arcot vágna :)
A közlekedési eszközöket mozgásban is meg kell örökíteni, dízelmozdonyoknál különös tekintettel a hangra! A szokásos videóhoz szokásosan sok magyarázó feliratot írtam, remélem, hogy időnként valaki elolvassa ezeket, ha már annyit melóztam velük :)
Ezen a hétvégén a Füstiben is a Szergejeket ünnepelték, de oda már nem volt erőm kimenni. A ráhordó járatot azért lekaptam, az ugyanis egy tram-train jármű volt a Hódmezővásárhely - Szeged vonalról. Igazán klassz lett volna, ha a villamoshálózaton is ment volna egyet, de így is jó volt. Egyébként ez nem valóságtól elrugaszkodott ötlet, járt már a pesti vágányokon.
Az oldal végén köszönetet szeretnék mondani az esemény szervezőinek és lebonyolítóinak, az év egy kiemelkedő tömegközlekedési élménye volt ez számomra!