A 2020-as balatoni retró hétvégék (1)

A 2019-es retró hétvége után világos volt, hogy van igény az ilyen rendezvényekre, de 2020 a koronavírus miatt az az év volt, amikor semmit sem lehetett előre betervezni. Végül nyárra feltisztult a helyzet: a fertőzések visszaszorultak annyira, hogy a MÁV július és augusztus első hétvégéjére meghirdette a programot. És a Nohabok, Szergejek és Púposok (igen, indokolt a többes szám!) mellett egy 424-es is a résztvevők közt volt!

Július 5., vasárnap

Szerencsére befértem IC autójába utasnak, így az első hétvége második napjának reggelén ott várakoztam Badacsonytomajnál az első fogásra, ami a 20-as Nohab volt. Emlékeim szerint késett, ami elég tipikus egy vonatfotózásról szóló nap kezdetén :) Jobbra már Pálkövén vagyunk, ahol egy kedves külföldi csapat beleállt a képbe, ezért inkább ilyen szűk kivágással fotóztam.

Nohab ide vagy oda, az igazi sztár természetesen a 424-es volt. Ami pedig még különlegesebbé tette a helyzetet, az az, hogy nem különvonat élén láthattuk az öreg masinát, hanem egy rendes menetrend szerinti (tudom, a különvonatoknak is van menetrendjük:) személyén, amire sima jeggyel vagy bérlettel fel lehetett szállni. És amit könnyű volt többször is elkapni fotózásilag, mert mindenütt megállt! Hogy még ennél is különlegesebb legyen a látvány, a szerelvénybe retró festésű (zöld) Bhv-kat soroztak, melyek a ma használt kék festés előtti időket idézték. Kár, hogy a bicikliszállító kocsi kék volt, bár panaszkodni nem merek, hiszen így is igencsak kitett magáért a MÁV!

Mi más lehetne az élménybeszámoló első videója, mint néhány snitt a 424-esről?

Szepezfürdőnél is tömegek várták a 424-est, de előtte jött a balra látható, elég vegyes összeállítású "normál" szerelvény. Bevallom, nekem nem tetszik az IC és nemzetközi kocsik itt látható új festése; az eddigi színeket felfrissítve szerintem érdekesebb és szebb lenne a vasút. Jobbra: itt is csak ilyen szűk kivágásban tudtam fotózni, mert valaki besétált a képbe. Tudom, én álltam rossz helyre :)

Balra: ez a normál festésű Szergej is a fellépők közé tartozott. Nem is nézett ki rosszul, és nem is füstölt szörnyűségesen, bár a fotósok azt pont szeretik. Jobbra: bár a legnagyobb sztár a 424-es volt, de hozzám hasonlóan sokak szívét megdobogtatta egy másik öreg gép is, az M40-es, becenevén a "Púpos". Ráadásul rögtön kettő is volt belőle!

És itt az ideje egy videónak, nem?

A tavalyi retró hétvégén volt ugyan egy dupla gépes vonat, amiről lemaradtam, de akkor alapvetően szólóban dolgozott egyetlen öreg vas, most viszont állandóan együtt vontatott két mozdony. Külön örömömre szolgált, hogy az egyik gép a jelenlegi festésmintának megfelelő piros (narancs) volt, a másik pedig zöld. És nem is akármilyen zöld! Annak idején a 113-as és a 114-es gépnél zavart, hogy az emlékeimhez képest élénkebbre festették vissza őket - most azonban a 219-es pályaszámú példány volt a szerelvényben, és ennek a zöldje pontosan az, amire emlékszem régről. Tudom, mire fel vagyok ennyire válogatós piros-zöld színtévesztőként, de mások is megerősítették, hogy ez a szín jobban hasonlít a régi időkben használtra, bár annak idején jellemzően mindig olyan volt a zöld, amilyenre épp sikerült.

Tényleg nem volt mindennapi a fotósok mennyisége, ezeknek a képeknek a készítésekor több sorban álltunk fel Tapolca előtt az út szélére!

Azt hiszem, itt az ideje a második videónak!

Balra: a gyönyörű dupla Púposos szerelvény immár a másik irányba tartva. Jobbra: dupla Csörgős normál vonat. Nem tudom, hogy megirigyelték a Púposokat, vagy más oka volt, hogy ketten voltak? :)

A normál festésű Szergejt már láttuk, itt egy különlegesebb tesója, a "bajszos" festést viselő 194-es. Csillogott-villogott, nagyon jól nézett ki!

Kicsit összefolynak a vonatfotózással töltött napok, de a fájlnevek alapján ezután Örvényesnél kaptuk el a Tapolcára tartó 424-est és szerelvényét.

Meg Zánkánál.

Meg Szepezdfürdőnél és Révfülöpön.

Meg Nemtudomhol (Ábrahámhegyen?) és Badacsonylábdihegy közelében.

Eredetileg Badacsonynál is el akartuk kapni a gőzöst, de nem értünk oda időben, viszont jókor voltunk ott a badacsonylábdihegyi indulásnál, így fel tudtuk venni a sebességét (többé-kevésbé), és egy darabon párhuzamosan haladtunk vele. Sajnos a felvétel nem lett olyan hosszú, mint annak idején a klasszik Szergejes, vagy a remot Szergejes tehervonatos, de azért így is jó kis élmény volt! Még sose mentem párhuzamosan gőzössel, izgett-mozgott rajta minden! Tudom, ideje lenne venni egy stabilizátoros kamerát, vagy egy elég erős gimbalt, hogy ne ugráljon a kép, no meg egy olyan mikrofont is, ami a mozdony hangját veszi fel, és nem a szélzajt, de most ez van. Annyit tudtam tenni, hogy rákevertem egy kis zenét arra a részre, ahol csak az hallatszott, hogy PFPFPFPFPFPFPFPFPFP :(

Ja igen, volt egy dupla Nohabos vonat is, amit Ábrahámhegynél csíptünk el, lásd balra. Jobbra meg egy "sima" Csörgős vonat ott, ahol kicsit feljebb a 424-est kaptuk el.

Azon gondolkozom, hogy mekkorát változott a világ: a korábbi nyári nosztalgiakampányok sztárja, a Nohab csak egy volt az érdekességek közül, nem főszereplő. Azért persze őt is megvártunk néhányszor. Sőt: őket, mert ugye nem csak egy dolgozott a tóparton!

Jól sikerült nap volt, se koronavírust, se napszúrást nem kaptunk :)

Augusztus 1., szombat

Az augusztusi hétvégének már mindkét napján ott tudtam lenni. A program nem ugyanaz volt, mint júliusban, szóval így volt kerek az élmény. Az ekkorra már világos volt, hogy 2020-ban ez a két hétvége volt nagyjából az egyetlen vasútbarát program Közép-Európában, úgyhogy most talán még több külföldi fotós jött. Jó látni, hogy nem csak mi szeretjük a mozdonyainkat!

Balra: az első Nohabos vonatra nem készültünk fel, gondoltuk, majd ledobjuk valahova a kocsit, és jó lesz. Hát, így sikerült. Jobbra: a badacsonytomaji állomás közel tökéletes hely volt a fotózásra, volt is némi tolongás - de szerencsére ez a képeken nem látszik. Ha viszont valakit az érdekelne, hogy miért pont innen fotóztam, miért nem tíz méterrel előrébb vagy hátrébb: nos, mert azok a helyek már foglaltak voltak.

Közismert, hogy a Csörgők nem tartoznak kedvenc mozdonyaim közé, valahogy sose nyűgöztek le. Most viszont egy retró festésű példány jött le a Balatonra, amihez egy végre egységesen zöld ingaszerelvény tartozott - ha még emlékszünk, egy hónappal korábban még volt benne egy kék poggyászkocsi. Üröm az örömben, hogy nem tudták együttműködésre bírni a vezérlőkocsit és a mozdonyt, ezért mindkét irányba menet a mozdony volt elöl. Jobboldalt Fövenyes megállóhelyen vagyunk, ha valakit érdekel.

Ahhoz képest, hogy ez a masina csak szombaton közlekedett, meglepően sok videófelvételt csináltam róla. Ezeken a jellegzetes motorhang is hallható, amire én a "csörgő" helyett inkább az "üvöltő" jelzőt használnám :) Ti hogy vagytok vele, szeretitek a típust?

Következő oldal: folytatás, és a második hétvége második napja


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez