Városi és nemvárosi közlekedés
Előzmények: a 2024-es hajózási szezon vége
Úgy vártam a márciust, mint kisgyerek a karácsonyt, hogy végre elinduljanak a balatoni hajók! Apropó karácsony, december 24-én ez a látvány fogadott Füreden, amikor előre nem tervezetten felbukkantam ott:
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A kikötőhöz vezető mólót elkezdték bontani a felújításhoz, a vitorlások helyén pedig az Arács vízibusz pihent. Idilli látvány volt, nem tudtam, hogy a fehér motorost akkor látom utoljára. De ne szaladjunk ennyit előre, mert ekkor még volt néhány hónapja hátra, igaz, utasforgalomban tudtommal már nem vett részt. A most következő oldalon 2025 márciusa ás júniusa közti élményeket mutatok be - itt van hozzájuk egy tartalomjegyzék, ha valaki nem akarja az egészet végigolvasni:
Révfülöpi ünneplés
A Helka kihajózása Keszthelyre
Szeszélyes április
Éljenmájus elsejea Keszthely vízibusz!
Hideg és napsütés: még egy kis május
Végre itt a nyár!
Egy jól sikerült hétvége
Ahogy 2023-as és 2024-es beszámolóim során, a beszámoló most is laikus és szubjektív lesz. A szövegben rengeteg linket helyeztem el, szerintem érdemes mindenre rákattintani :)
Március utolsó hétvégéjén arról emlékezett meg a Bahart és a révfülöpi önkormányzat, hogy 80 évvel ezelőtt, pontosabban 1945. március 25-én balatoni hajósok a település közelében a fenékszelepek megnyitásával elsüllyesztették a Kelén gőzöst és a Tünde motorhajót, ezzel megmentve őket attól, hogy a tóba robbantsák a visszavonuló németek.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Kicsit morbid, hogy a hajókat elsüllyesztéssel kellett a még rosszabbtól megmenteni, de kézzelfogható eredmény volt, hogy a Tündét kiemelése után néhány nap alatt működőképessé tudták tenni, míg Füreden felrobbantott testvérhajója, a Csongor csak egy évvel később tudott újra munkába állni. A fentebbi kép Bogláron készült az egyik résztvevőről.
Március 29-én borzasztó barátságtalan idő volt, Révfülöpre érkezésünkkor úgy esett, hogy tíz perc alatt átlátszóra áztam. De megérte, mert tényleg különleges látvány volt, ahogy...
... az 1891-ben még gőzösnek épített Kelén és...
... az 1927-ben már motorosként vízre bocsátott Tünde befutott a móló két oldalára.
Az időjárás nem kimondottan kedvezett a gyakorlatilag nyitott fedélzetűnek mondható Tündének, ...
... a jóval nagyobb Kelénnek viszont van zárt utastere is, úgyhogy az utazási lehetőséget utóbbin vettük igénybe.
Ez persze azt jelentette, hogy a vízen kívülről csak a Tündét tudtam fotózni-videózni, de így is megpróbáltam elkapni a rendezvény hangulatát.
A felépítmény nem kimondottan idézi a hajó eredeti kinézetét, de a vadregényesen gombolygó esőfelhők előterében kit zavart ez?
A kisebbik hajó mozgékonyabb volt, ezért több kört is ment a másik körül. Olyan volt, mint egy áldozata körül köröző cápa: hol az egyik oldalról jött, hol a másikról, hol párhuzamosan haladt velünk, hol merőlegesen közeledett felénk. Mintha csak a hozzám hasonló fotósoknak-videósoknak akart volna kedvezni a különböző el- és áthaladásokkal.
A másik oldal: a hajóé is, meg a tóé is. A barátságtalan időjárás ellenére rengetegen eljöttek: a Kelén konkrétan tele volt - a zárt tér nélküli Tündét viszont érthető módon csak a nagyon elszántak választották. És voltak, akik csak kívülről fotózták az ebben a kikötőben nem túl gyakran felbukkanó nosztalgiapárost. Jó volt látni, hogy a főszezonon kívül is van élet a tónál!
A Kelén szerintem a tó legszebb hajója, kicsit talán még ikertesójánál, a Helkánál is szebb a belső tere miatt. 134 éves pályafutása során többször átépítették, de a hajótest régi tengeri vitorlásokat idéző vonalvezetése megmaradt. Ráadásul a legpraktikusabban használható jármű a flottában: míg a többi hajón a fel- és leszálláshoz mindenféle pallókat kell igénybe venni, ez csak odaáll a kikötőben a partfal mellé, és szintben lehet ki- és beszállni (legalábbis jó vízállásnál). Ezen a videón persze ez nem látszik, csak az, hogy milyen gyönyörű jármű!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Még egy kép a Boglárról továbbinduló fehér szépségről.
A Helka kihajózása Keszthelyre
A révfülöpi az első nyilvános személyhajós rendezvény volt 2025-ben, de két nappal korábban már hajózhattam egyet egy civil csapat jóvoltából. Az 1891-ben épült Helka nosztalgiahajó (amiről mindig leírom, hogy Ötvös Csöpi ezen verekedett a Pogány Madonnában) a hajózási szezont idén is Keszthelyen dolgozta végig. Hogy időben el tudja kezdeni a munkát, a hajózási évad kezdete előtti napon kihajózott Siófokról, és meg se állt a tó nyugati csücskéig. Én meg ott voltam rajta, és irtó jól éreztem magam :)
Hatvanegy-két-há-négy-öt-hat kilométert tettünk meg, amit nyilván nem videóztam végig, de itt van róla hárompercnyi összefoglaló, a hangulat talán lejön erről is:
Napsütés, hullámok, Tihany, egy karika a tó közepén Badacsonynál, és végül a befutás!
Indulás előtt meg kellett állapítanom, hogy az emberek nélküli, ám hajókkal teli siófoki kikötő szinte természetellenes látvány.
A Z-katamaránok kiemelt hajtással úgy néztek ki, mint amikor a fázós ember megpróbálja a víz felett tartani a kezét :)
Vadregényes időjárás volt, viszonylag kevésszer volt melegünk - a végén a büfében bújtunk el a szél elől.
Útközben láttuk a távolban ezt a "munkaköteléket". Nem tudom, mi a neve, és csak tippelni tudnám, mit csináltak: a bárkákból ítélve talán a tó alját kotorták. Vagy a nádast ritkították?
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Meglepően hamar átértünk Keszthelyre! Természetesen meg kellett örökíteni a fehér szépséget, de...
... erre a mentőhajóra is kattintottam egyet. A KH II-es típus nekem mindig úgy tűnt, mintha a csőrös Csepel teherautó és a vízibuszok közti hiányzó láncszem lenne.
A rossz időjárás és némi hullafáradtság miatt az évadnyitó ünnepségre nem mentem le, és mivel áprilisban még viszonylag kevés járat közlekedik, csak egy-két alkalommal ugrottam le a tó keleti medencéjéhez. Ez itt az imént látott Tünde, csak épp Siófokon, ...
... ez itt pedig a már szintén látott Kelén, csak Füreden. A nyári csúcshoz képest meglepően üresnek tűnhet ez a kikötő, ...
... de ez elsősorban azért volt, mert április második felében még nem volt kész a móló újjáépítése. A kerítések közt csak az mehetett ki a beszállóhelyre, aki kiállta a sort és bemutatta a jegyét a móló parti végére kihelyezett bódénál.
Ez azért volt kellemetlen, mert egyik alkalommal hajóval érkeztünk, és szüleimmel mentünk volna sétahajózni, de ők a bódén kívül voltak, a jegyek viszont nálam, bent. Persze megoldottuk, csak fura helyzet volt. A Kelén viszont így is szép volt, akácsak az utazás vele.
A tavalyi Kékszalagon látott úszó repülőgépek mellett emberközeli méretű vitorlás katamaránok is léteznek!
Szintén áprilisban fotóztam a fonyódi kikötőben ezt a csendéletet. A Sió vontatót már sokfelé láttam, ezt a rendőrhajót viszont mindig csak itt. Vajon milyen gyakran mozog?
Éljen május elseje a Keszthely vízibusz!
Nem terveztük, de úgy esett, hogy május elsején tágabban vett családi körben sikerült egy az egyben megismételnünk az előző év május elsejei programot, tudniillik egy Balatonmáriafürdő - Badacsony utat.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A viszonylaton közlekedő Keszthely vízibusznak tudtommal az év végével lejárnak a papírjai, de tulajdonképpen már idén is csak azért volt rá szükség, mert semelyik másik rendes Bahart személyhajó nem tud megfordulni ebben a rendkívül szűk kikötőben, ami igazából egy csatorna beömlése a tóba. Két évvel korábban még a Hévíz motoros is rendelkezésre állt, de annak már tavaly kifutottak az engedélyei.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Jópofa, hogy a fordulás helyén ki van kaparva és nádtalanítva a part, mert minden centi jól jön a hajónak, ami alig rövidebb, mint a rendelkezésre álló szélesség.
Mivel előző évben már megtettük ugyanezt az utat ugyanezzel a hajóval, nem volt bennem kényszer, hogy fotózzak vagy videózzak, csak élveztem a Rába motorok bugyborékolását.
Az ünnepnapon csodálatos napsütés volt, emiatt őrületes tömeg jött a tóra, ezért kettő helyett három katamarán pörgött Badacsony és Fonyód közt! Egy volt csak kellemetlen, hogy valamiért DJ-k bömböltettek rajtuk mindenféle hát... hogy is mondjam... ízlések és pofonok, de nem túl kifinomult zenéket. Nem a diszkóval van bajom, nekem is volt fiatalkorom, de ezek többnyire régi számok feldolgozásai voltak, ahol a feldolgozás azt jelentette, hogy hangos dobgépet kevertek rájuk és/vagy rosszabb énekhangon, gyengébben hangszerelve adták elő őket, mint az eredeti előadók. Tucctucc volt a javából, a kellemes háttérzenénél két fokozattal hangosabban. Teljesárú jegyek vásárlójaként az járt az eszemben, hogy miért vagyok rákényszerítve, hogy ezt hallgassam? Mi van, ha történetesen beszélgetni jöttem, vagy a víz csobogását hallgatni? Az év folyamán még egy másik alkalommal is előfordult, hogy ilyen sz*rt (elnézést, de hadd nevezzem a nevén) kellett útközben hallgatnom, és az jutott eszembe, hogy ha létezik olyan, hogy zenés felár, akkor léteznie kellene olyannak is, hogy zenés árengedmény :)
Májusi életképek mozgásban. Mondtam már, hogy a "CC" gombra kattintva a videók nagy részéhez magyarázó feliratozás is van?
Hideg és napsütés: még egy kis május
2025 májusa durván hideg volt: bár elsején még majdnem napszúrást kaptam, utána heteken át újra és újra sarkvidéki levegő érkezett az ország fölé, emiatt éjszaka szinte mindig 10 fok alatt volt a hőmérséklet, és napközben is csak alulról közelítette a 20-at (vagy inkább a 15-öt). A kötelezőnek mondható tavaszvégi kirándulásra Mariannommal több réteg plusz ruhával készültünk, és kivételesen a Földvár - Tihany - Füred oda-visszát is a Fonyód motoros zárt utasterében töltöttük (normális esetben állandóan a felső fedélzeten vagyok, de legalábbis az oldalról nyitott hátsón).
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Fonyód Tihany és Földvár közt. Már hogy a Fonyód motoros, mert Fonyód település idekerüléséhez igen durva tektonikai folyamatoknak kellett volna végbemenniük.
Tudom, hogy a május nem július, hogy ilyenkor mindig vannak hideg napok, konkrétan ekkor vannak a fagyosszentek, de ez a május durva volt azáltal, hogy nem bírt felmelegedni a talaj, így a levegő is hideg maradt. A központi fűtést meg a szokásos időben lekapcsolták, úgyhogy a hónap második felében pulcsiban ücsörögtünk itthon.
De persze miért ücsörögjünk otthon, ha a tóhoz is lemehetünk? A fentebbi képen az Izsó nevű munkahajót látjuk a földvári kikötőben.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Szent Miklós még mindig úgy néz ki, mint egy bonszai óceánjáró :)
Május 24-én mázlink volt, mert a Földvár - Tihany - Füred útvonalon kereszteztük egy vitorlásverseny útját.
Kattints ide a vitorlásokról szóló beszámolóhoz!
Nem akarom a motorhajós részt vitorlásokkal keverni, úgyhogy a fentebbi képre kattintva egy rövidebb beszámolóhoz juthat az olvasó.
A Kelén érkezik Füredre.
A móló még mindig nem készült el.
Kattints ide az öreg autók megnézéséhez!
A vitorlásokon kívül egy további meglepetést is tartogatott számunkra a nap: a Tagore sétányon oldtimer autós találkozót tartottak! Ezekkel se akarom terhelni ezt az oldalt: akit bővebben érdekelnek a gumikerekűek, kattintson a képre!
Amikor elmentünk ebédelni, még zajlott a vitorlásverseny, mint itt a háttérben látható, ...
... de mire visszaindultunk Földvárra, már elmentek, csak ezt a levontatást (?) láttuk valahol Zamárdi környékén.
A 2025-ös évad újdonsága a Balatonboglár - Révfülöp - Balatonlelle (- Balatonboglár) "háromszögjárat" volt. Elég ingerszegény kört mentünk vele, más motorhajót nem is láttunk, ...
... csak a valószínűleg rezsimenetes (de mindenképpen nem menetrend szerinti) Boglárt. Sajnos nem jött be a lellei kikötőbe, amíg bent voltunk, igaz, az tényleg elég szűk hely, a ki- és bejövők általában be szokták várni egymást, tehát az érkező megvárja, amíg az induló elmegy. Aminek néha az a következménye, hogy futni kell, ha el akarjuk érni a vonatot az állomáson :)
Gyerekkoromban a balatonszemesi volt számomra a kikötő. Persze akkoriban ezen kívül csak a földvárit ismertem, szóval nem sok összehasonlítási alapom volt :) Sokszor rohangásztam a mólón, de emlékeim szerint soha nem szálltunk hajóra. Mi több, nem is emlékszem a konkrét hajókra, csak a halászbárkákra, amiket a kikötő vasútállomáshoz legközelebbi sarkában pakoltak ki.
Ezek az emlékek júniusban aközben törtek fel belőlem, hogy hajóra vártam a jelenlegi szemesi hajóállomáson - a régi ugyanis a kikötőmedence másik oldalán volt. Tulajdonképpen egyenesen is mehettem volna Tihanyba, de szórakoztatóbb volt a déli partról áthajózni oda, meg hát miért is ne gyűjtsem a vízen töltött órákat, ha ráérek?
Tavaly még végig lehetett hajózni az egész tavat, idén viszont valamiért nem volt forgalom Balatonlelle és Szemes közt, pedig a két kikötő szó szerint látótávolságban van egymástól. Mindezek ellenére az idei előszezonban az első Szemes - Tihany járat Lellén éjszakázott, és onnan jött át Szemesre az induláshoz. Ennyi erővel akár utasokat is hozhatott volna...
Csak illusztrációként: a part, tágabban értelmezve pedig dél felé nézünk, jobbra a nyugati mólónál állnak meg a hajók jelenleg. Gyerekkoromban még balra, a keleti oldalon kötöttek ki, itt csak mindenféle munkahajók álltak (édesanyám emlékei szerint például a vízibiológusok Balaton nevűje).
Gyönyörű napsütéses idő volt, úgyhogy a hajó érkezését, a partfal mellé rundózást, és az indulást is videóztam, utóbbit már a fedélzetről. Szép kezdése volt ez a napnak!
Kikötöttünk Földváron is, és mivel szépen sütött a nap, lefotóztam a "Z uszályok" - szabatosan "Z hajtású áruszállító hajók" - kiemelt hajtását. Ezeket a hajókat a hatvanas években Tápén építették.
Még egy - szerintem negatív - változás, hogy a települések közti járatok idén már nem álltak meg Tihanyréven. Tényleg nem volt itt nagy utascsere, de nekem gyakran jól jött :) Az immár nem használt partfalnál itt éppen az egyik új komp pihent.
Júniusi vegyesfelvágott.
Előző év júliusában egy kétnapos Fonyód - Badacsony - Füred - Siófok - Tihany - Szemes cikkcakkot csináltunk; idén júniusban egy egyszerűbb kört tettünk meg, de a végén ugyanúgy Tihanyból mentünk Szemesre. Induláskor a tihanyi kismóló mindkét oldalán állt egy-egy szovjet hajó, ami szerintem jól nézett ki.
Június második felében még mindig nem volt kész a füredi móló. De mindegy, így is szépet sétahajóztunk innen a naplementében!
Visszaérkezés után még lekaptam a Csobáncot, ...
... majd a kék órát a kikötő felett.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Másnap délelőtt: irány Tihany! Indulás után elhaladtunk a sétahajózó Kelén mellett. Döbbenetes, hogy a vitorláskikötő a toronyszállodákig tart, aztán némi szünet után megint van egy vitorláskikötő, aztán a hajógyár területén megint egy. Régen tizedennyi hajó se állt Füreden, gyakorlatilag csak a személykikötőtől 100-200 méternyit nyugat felé volt pár hajóház.
A tihanyi program kötelező része a vitorlások bámulása az apátság mellől. A kis tanulóhajók sora irtó aranyos volt!
Közben az egyik új komp is elhúzott a háttérben Siófok felé. Nem tudom, hogy valami baja volt-e, vagy be volt tervezve vasárnap közepén a kiállás. Tényleg, idén nem találkoztam a diszkókomppal, volt egyátalán olyan?
Ezeket a régi vitorlásokat imádom! Sajnos nem vagyok elég gyakorlott ahhoz, hogy biztosra tudjam, miféle - talán valami kisebb cirkáló?
Földvár felől jön a Földvár. Ezek a szovjet masinák utasként elég kellemesek, és állítólag jól hajózhatók is. Ráadásul a bahartos felújítás után egész jól is néznek ki!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A nagy meleg miatt hamar leereszkedtünk az apátságtól, a hajónk indulásáig hátralevő időt pedig kései ebédelésre használtuk fel; közben volt lehetőségem a forgalmat nézni. Ezek a hajók elég gyorsan meg tudnak hátrafele lódulni, pedig úgy sejtem, hogy itt nem is használják ki a teljes teljesítményüket.
A "rükvercelést" (szabatosan: hátrázást) videón is megörökítettem, és jó sok magyarázó feliratot is írtam hozzá, hátha valaki lassúnak találja :) És ezzel az oldal végére is értünk, legközelebb júliussal folytatom.
Folytatás: hamarosan!