Városi és nemvárosi közlekedés

2011-ben százéves a debreceni villamosközlekedés, ennek örömére nyár közepéig rendszeresen közlekedett a nosztalgiavillamos hétvégénként, illetve június 18-án egy kisebb járműkiállításra is sor került a nagyerdei strandnál. Mivel amúgy is rég jártam a városban, ide mindenképpen el akartam menni.

Az idő jónak indult: amikor megérkeztünk, ragyogó napsütés volt, kánikulával. A környéken egyetlen dolog volt árnyékban: a tárolóvágányon álló 492-es Bengáli (lásd balra). Amikor aztán a 260-as nosztalgiakocsi végre elindult útjára, hiába izzadtam negyed órát a díszkövön, mire jött a tuja, elment a nap, és olyan rossz fények lettek, hogy csak demonstrációs célból rakom ide a képet (jobbra). Még nem sikerült rájönnöm, honnan tudják a felhők, hogy mikor akarok épp fotózni, de biztosan tudják, mert mindig pont akkor takarják el a napot, és csak annyi időre, míg eltávolodik a fotótéma. Ez egyébként népi megfigyelésnek tekinthető a villamosbarátok körében, csak abban nem egyeznek meg a vélemények, hogy a felhők nap elé rohanását infravörös, indukciós vagy egyéb technikai megoldás triggereli :)

Összesslglben egész sokat sütött a nap, de sose akkor, amikor a ritkán fotózható dolgok voltak. A videó végén a megállóba beálló Bengálinál is csak addig sütött, amíg videóztam. Amikor a kamerát leengedtem, hogy fényképezzek, rögtön jöttek a felhők. De előtte még egy nyári zápor is átvonult felettünk.

Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam, az előbb említett záport pedig a nagyerdei kettes vágányon (amit menetrend szerinti forgalomban nem használnak) álló öreg járműveken bekkeltem ki. Baloldalt a 260-as nosztalgiakocsi, jobboldalt az 1884+1984-es acélvázas ikerkocsi.

Balra az egykori budapesti iker belseje, mely a gőzvontatású városi/helyiérdekű vasút (DHV) elindításának századik évfordulója, azaz 1984 óta egy kicsit sajnos megkopott. Persze ha engem kérdeztek, így igazi a "tuja feeling"! A belsejében közlekedéstörténeti kiállítás volt. Jobbra a két kocsi közötti átjárást megakadályozni hivatott "pantográfos" rács. Annak idején egyik nagyimnak volt egy teljesen hasonló működési elvű edényalátéte, imádtam azzal játszani :)

Baloldalt: felsővezetékes LIAZ, csak úgy. Jobbra: az iker mögött (itt nekünk jobbra) állt egy még különlegesebb jármű:

A 205-ös pályaszámú munkakocsi, azaz az egykori 7662-es (budapesti) tanulókocsi, még korábban 3402-es UV. Amikor végre kisütött a nap, ezerrel rohant mindenkit fotózni; a szervezők még a kordont is elhúzták előle, hogy rendesen látszódjon :)

A 492-es Bengáli csak egy körre ugrott be tartalékként, és megérte az a húsz perc, amíg bevártam a Klinikáknál (baloldalt). Mennyivel másabb volt a kánikulában várakozni, mint pár éve a havazásban ;) Azelőtt meg még várni se nagyon kellett őket, mert több is volt belőlük forgalomban... Ellenben a kiállításról a remizbe visszatérő ikerkocsit hiába vártam itt, mert a másik irányba ment. Azt a rohanást, amit akkor csaptam, amikor megtudtam ezt! Ehhez képest nem igazán sikerültek jól a képek róla, és most nem a jobboldaliról beszélek, amit csak dokumentációs jelleggel készítettem.

Egyébként a 492-es Bengáli nemsokára Budapestre fog költözni, a típus ötvenedik születésnapja alkalmából - a kocsi ugyanis 1964-ben a Fővárosi Villamosvasút részére épült 1233-es pályaszámmal. A BKV 1983-ban selejtezte, ezután került Debrecenbe.

Mire az UV is elindult a remizbe, a fények már nem voltak az igaziak a fák lobmjai miatt. Ennek ellenére ezek a fotók duplán érdekesek számomra, hiszen egyrészt egy UV-t látunk Debrecenben, másrészt azon a vágányon közeledik felénk, amit nem nagyon szoktak használni.

Nosztalgiahegyek - érdekes módon mindegyik oldtimer egykori budapesti kocsi. Kár, hogy az eredetileg csak a városhoz köthető járműtípusokból egy sem maradt - a Közlekedési Múzeumban álló gőz-pótkocsin kívül :(

Balra: búcsút kell vennünk a szépséges UV-tól, mivel vissza kellett mennie a remizbe - és mivel munkakocsiként van számontartva, nem is tudni, mikor lehet majd ismét az utcán látni. Jobboldalt az 507-es KCSV6, csak hogy ilyen is legyen az oldalon :)

Klassz kis nap volt, lehetne több ilyen! Mondjuk komplexebb program keretében: például MDmot-os nosztalgiavonattal - lehetőleg a Tisza-tavon és a Hortobágyon át - Debrecenbe, a Nagyállomástól a Nagyerdőig az UV-val nosztalgiamenetben, onnan tovább egy aggregátoros Solaris trolival a Zsuzsivasúthoz, ahol egy hármashegyaljai bográcsgulyásos kései ebéd után faros Ikarusszal haza. Vagy kedvenc Li-2-esemmel. Fú, mit álmodozom itt, jó volt ez a nap ezek nélkül is :)