1989 |
Ahogy a feliratból látszik, az egyes 3100-es altípusok különféle igények kielégítésére lettek specializálva. A VAXstation egy egyuseres grafikus munkaállomás, a MicroVAX többuseres, interaktív feladatokat ellátó rendszer, a VAXserver pedig egy megintcsak egyfelhasználós, de dedikált szerveri feladatokat ellátó gép. Fizikailag a grafikus alrendszer megléte vagy hiánya és a gépen futó oprendszer és alkalmazások különböztetik meg a különbözõképpen pozicionált termékeket. |
Az elsõ sorozat a KA440-es processzorral szerelt
MicroVAX/VAXstation3100 Model 10 és Model 20 változat volt,
3 VUPS körüli teljesítménnyel. A következõ
években került piacra a 3x-as, 40-as, 70-es, és a 80-as
és 90-es sorozat. A Model 88 és 98 például
egészen új fejlesztések, a mai napig árusítják
õket, én az egyszerûség kedvéért
tárgyalom õket itt egyszerre. A kezdeti sorozatoktól
eltekintve a 3100-esre a SCSI perifériák használata
a jellemzõ.
VAXstation 3100 Model 38
Prospektuskép
10e és 20e
Újabb Model 38-as
Ugyanez kinyitva
Egy kései darab: a
Model 88
Az 1989-es esztendõ a
CVAX chip továbbfejlesztését, a CVAX+ lapkát
hozta, a 3800/3900-as sorozat erre alapult, akárcsak a késõbb
bemutatandó 6300-as. A qbus-os MicroVAX processzor KA655 névre
hallgatott, és a KFQSA csatolókártya segítségével
alkalmas volt a DSSI elõnyeit kihasználni.
Ahogy a többi gép, ez is minden qbus-os csomagolásban elõfordult, többek közt a képen is látható BA213-ban, és a 3600-as sorozat rackszekrényéhez hasonló formában is, csak itt az elavult technikának (és eléggé megbízhatatlannak) számító RA82 helyett két RA90-es vincseszter (egyenként 1.2 GB, SDI csatolórendszer) kapott helyet a szekrény tetején, a gép fölött. |
A CVAX+ chipre épülõ rendszer, XMI buszrendszerrel. A processzoron kívül ez a sorozat még abban különbözött a 6000-400-astól, hogy nem támogatta a vektorprocesszorok használatát. A 6000-es sorozatra egyébként jellemzõek a baloldali képen is látható szekrények, ezért itt is hatványozottan igaz, hogy távolról ránézésre nem látszik milyen géprõl is van szó. Egyébként a standard szekrény a könnyû upgrade-elhetõséget biztosította, tehát pl. a 300 -> 400, 500 átalakítást. |
A 6000-400-as sorozat az új
fejlesztésû Rigel chipre
épült, amely tartalmazta a vektoros feldolgozáshoz szükséges
bõvítéseket, ezzel alkalmassá téve a
sorozatot nagy teljesítményû tudományos számítások
elvégzésére a hagyományos üzleti, például
tranzakció-lebonyolítási feladatok mellett.
Egy (már bemutatott)
6250-essel clusterbe kötött 6000-420 (az elõtérben
egy MicroVAX 3600)
|
A Digital akkori büszkesége,
a piac már kevésbbé szerette, mely a mainframe/supercomputer
kategóriába tartozott, mellesleg az utolsó nem mikroprocesszor
alapú VAX. A nagyteljesítményû ECL logikának
nagy hõleadása volt, ezért eredetileg vízhûtésesre
tervezték, de ez nehézkes megoldásnak bizonyult, és
maradtak a léghûtésnél. Mindenesetre a kódnév
ennek ellenére megmaradt: Aquarius. A baloldali képen az
elsõ sorozat látható, a késõbbiek másképp
néztek ki.
Az egyes altípusok teljesítménye változó, 40-tõl 157 VUPS-ig terjed (125 MFLOPS), a belsõ adatmozgatási sebesség 1-2 gigabit/sec is lehet. A mûködés ellenõrzését végzõ beépített szervízprocesszor egy BI-buszos majdnem-VAX. |
Gépterem 9000-essel,
HSC vezérlõkkel és diszkekkel
9000-410 innen
9000-410 onnan
Egyéb
DECwindows: A Digital egységes grafikus felülete, az X windowing system-bõl kifejlesztve a VMS és Ultrix oprendszerekhez.