Sínes, szélesvásznú kirándulás Zurndorftól Břeclavig (1)

2017-ig inkább csak spontán módon fotózgattam vonatokat, legtöbbször utazás közben, viszont elkezdtem ráunni a villamosokra, úgyhogy amikor március idusához közeledve Ícé megkérdezte, nincs-e kedvem kinézni a sógorokhoz, azonnal rábólintottam. Egészen konkrétan egy MÁV-os TRAXX-ot akartunk Bécsben elcsípni, de menet közben kiderült, hogy az még nem közlekedik, úgyhogy rövid ausztriai tartózkodás után végül Szlovákiában, majd Csehországban kötöttünk ki. Pár nap múlva aztán elkaptuk a TRAXX-ot is a Hauptbahnhofon, még később pedig Ausztria kihagyásával már eleve Szlovákia és Csehország felé indultunk... és ezzel megindultam a vasútmániásság lejtőjén :)

Az Ostbahntól a Nordbahnig

A Ferdinánd császár Északi Vasutat az 1830-as években kezdték építeni Bécs és az északi iparterületek: a vítkovicei vasmű, a bochniai sóbányák, illetve úgy általában Morvaország és Dél-Szilézia összekötésére. Útközben betértek Brünnbe (Brno), Olmütz-be (Olomouc), érintették Mährisch-Ostraut (Ostrava), Oderberget (Bohumín), Sziléziában pedig más vasutak pályájáinak igénybevételével Krakkót is elérték. A neveket azért írtam németül is, hogy érzékeltessem, a vonal akkoriban végig osztrák területen futott, bár a krakkói kapcsolat 1856-ig az említett idegen vasutak pályáin, azaz Poroszországon át volt csak meg. A nyereséges magánvasutat 1906-ban államosították, az első világháború után pedig már Severní dráha Ferdinandova néven emlegették. Az ezután hivatalosan csak Bernhardstalig tartó Nordbahn jelentősége jelentősen csökkent, a második világháború után pedig még kevesebb szükség volt rá, hiszen a Vasfüggönyön csak kevés vonat haladt át. A visszaesés annyira látványos volt, hogy a harcok során megsérült bécsi Nordbahnhofot, azaz az addig a távolsági forgalom szempontjából fontos Északi pályaudvart helyre se állították - helyette húzták fel '59-ben a helyi és régiós forgalom számára az addigi Praterstern megállónál a Wien-Nord, majd Wien Nord Praterstern néven ismert állomást. A rendszerváltás után ismét nőtt a forgalom; manapság elsősorban nemzetközi járatokat, Prágáig járó Railjeteket és Břeclavba tartó emeleteseket látni itt a tehervonatok mellett.

De mielőtt még elindultunk volna a fentebbiekben leírt Nordbahn felé, az Ostbahnon Zurndorfnál elkaptuk a balra látható EC-t. Magyar kocsik, osztrák mozdony - a Railjetek bevezetése óta egyre ritkábban látok ilyet! És jobbra már tényleg a Nordbahnt látjuk: ez az EC Lengyelországba tartott - az utolsó kocsi a festése alapján korábban valószínűleg a Berlin-Varsó Expresszen közlekedett.

Emeletes ingavonat ("Menyétke") robog Csehország felé. Furcsa, hogy a sok helyütt nyílegyenes vonalon nagyrészt 120 km/h a legnagyobb sebesség, csak egy rövid szakaszon lehet száznegyvennel menni. Persze ez valamilyen biztosítóberendezés miatti korlátozás lehet, mert különleges engedéllyel sokáig itt próbázták akár 200 km/h-val is a mozdonyokat.

Balra: Hector gépmenetben, a változatosság kedvéért szintén Csehország felé tartva. Jobbra: ahhoz képest, hogy a 380-as sorozatból csak 20 darabja van a ČD-nek, errefelé körülbelül ez a leggyakrabban látható gép; a végén már untuk, hogy állandóan ilyen jött. Az viszont érdekes, hogy a vonatot a "rossz" oldalon látjuk, mert a többi vonat "jobbra hajts" szerint jött.

Balra: még egy piros Taurus, ezúttal tehervonattal. Jobbra: 2014 óta a cseh vasút is járat Railjeteket, nekem pedig még egy fotóm se volt a kék szerelvényekről, úgyhogy nagyon vártam, hogy jöjjön egy ilyen. Jött is... csak sajnos osztrák festésű mozdonnyal, ami nem igazán nézett ki jól. Aztán jött a másik irányból is egy - naná, hogy ugyanilyen összeállításban!

Helyenként nagyon szép fények voltak, viszont a szél eléggé cibálta az állványt, úgyhogy továbbindultunk Břeclavba.

Jókúti (Kúty) kitérő

Nem nyílegyenesen mentünk Csehország felé, hanem a kevés átkelési lehetőség egyikén átszédültünk Szlovákiába, és benéztünk Jókút állomására.

Mivel a Felvidék ezen részén a mienkével azonos áramnemet használ a vasút, a villanymozdonyok oda-vissza járkálása a madzag hetvenes évekbeli elkészülte óta szokványosnak mondható. Az akkor még csehszlovák illetőségű Laminátkák Pestig lejártak, Szilis vonattal pedig még én is jártam Párkányban - utóbbiak jó ideig egészen Pozsonyig felmentek, a nemzetközi gyorsvonatok pedig egészen idáig eljöttek Giganttal. Szerettem volna egy magyar mozdonyos fotót innen, de sajnos mindenki azt mondta, hogy ennek már vége, inkább a cseh és szlovák mozdonyok jönnek el Pestig. Ehhez képest a Vonatdroid alkalmazás azt mutatta, hogy itt áll egy MÁV mozdony - már csak azért imádkoztunk, nehogy azelőtt továbbinduljon, hogy ideérünk :)

Mivel egészen idáig meg voltam győződve arról, hogy véglegesen lemaradtam erről a fotótémáról, mindenképp meg akartam várni a vonat indulását. Mázlink volt: kis várakozás után felszállt a személyzet, váltóállítás csattogása hallatszott, és a meglepően hosszú kígyó mozgásba lendült:

Tudom, ez a videó inkább csak saját magam számára jelent értéket (hisz se nem egyedi, se nem látványos, ráadásul a Szili hangja se különleges, ellentétben egy Taurusszal vagy bármilyen dízellel), de azért memóriakártyára kellett örökítenem! A Szili mögötti Dongó se rossz! Ezután viszont tényleg a cseh határ felé vettük az irányt.

Břeclav

Ahogy említettem, néhány évvel ezelőttig nem nagyon figyeltem a vasúti forgalmat magam körül. Ifjabb koromból ugyan megmaradt az emlékeimben pár ikonikus jármű, például a nyugatnémetek Tojásmozdonya, Donald kacsája, a DB "pikkelyesre" csiszolt oldalú vagonjai, vagy a keletnémetek emeletes kocsijai, de akkoriban az utazás élménye - na, meg a társaság - fontosabb volt számomra. Még 2003-ban és 2004-ben is heteket vonatoztam fel-alá Németországban anélkül, hogy bármit is megörökítettem volna a pályaudvarokon (Svájc persze más tészta, ott nehéz nem vonatmániásnak lenni). 2009-ben Brno felé tartva viszont már fel-feltűnt, hogy mi minden mellett haladunk el: fura motorvonatok, vicces kinézetű mozdonyok, a felsővezeték miatt megcsonkított-átépített felüljárók, na meg Břeclav állomása, ahová osztrák, lengyel, cseh és szlovák mozdonyok sorai közt gurultunk be. Akkoriban még jóval kevesebb magánvasúti mozdonyt lehetett Magyarországon látni, külföldi gépekkel pedig szinte csak Hegyeshalomban és a Keletiben lehetett összefutni - ahhoz képest ez maga volt a Kánaán! Mivel nem volt konkrét tervünk, hova menjünk, erőteljesen szorgalmaztam, hogy nézzünk be a nagyállomásra, hátha most is látni ezt-azt. Spoiler alert: láttunk ezt-azt :)

A közép-európai fekvéséhez illően mozgalmas történelmű kisváros (amit a telefonos Google Maps folyamatosan Leventevárnak írt, holott ilyen táblát aligha találhattunk volna az út mellett) vasútállomási épülete önmagában nem éppen lenyűgöző. Bár nagyobb annál, nekem valamiért Komárom ugrott be róla, az felejtődött hasonlóan úgy a helyén körülbelül ötven évvel ezelőtt (néhány éve még ČSAD tábla is állt mögötte - már hogy nem Břeclavban, hanem Komáromban!). Persze azért az utasforgalmi létesítmények színvonalasabbak, illetve jobb állapotban vannak, mint amit itthon megszokhattunk...

Több nemzetközi irány fut itt össze: Szilézia és Ostrava, Pozsony és Budapest, Bécs, illetve Prága és Brno felől is vezetnek ide sínek, plusz két mellékvonal is innét indul. A szlovák, illetve az osztrák határ csak egy ugrás ide, utóbbi felől az imént látott emeletes vonatok és cseh üzemeltetésű Railjetek jönnek-mennek, Magyarország, Németország, illetve Lengyelország felé pedig EC-k indulnak-érkeznek az intercity-k és személyvonatok közt. A fentebbi videó hossza beszédes: minimális idő alatt össze tudtam videózni egy viszonylag hosszú filmecskét, pedig állvány híján még vissza is fogtam magam, és inkább csak fotóztam.

Itt végre sikerült teljesen cseh festésű Railjetet elkapni :)

Szinte mozdulni se kellett, sorban jöttek a lencse elé a témák.

Balra: ez a két 740-es csak úgy itt állt, hogy amikor épp nem jön semmi, akkor is legyen mit fotózni :) Az egész sürgés-forgás hátteréül a két körfűtőház előtti vágányokon ácsorgó leállított mozdonyok szolgáltak, lásd a jobb oldali képen a Vectron mögötti Bardotkát.

Balra: egy másik Vectron, mögötte egy másik kopott Bardotka. Jobbra: még egy Vectron, további régiségekkel a háttérben.

730-asok az egyik (fél)körfűtőház előtt. Ahogy látható, a cseh vasút elég tarka festésmintailag.

Folytatás: további břeclavi látnivalók, és egy kis mellékvonalazás


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez