Repülőnapi jelenet, avagy apokalipszis most?

1. Előkészületek:
A repülőnapok túlnyomórészt repülőtereken zajlanak le, a legtöbb repülőtér pedig egy nagy, füves mező, árnyék nélkül. A napszúrás ellen sapkával védekezhetünk, a leégés ellen pedig napolajjal. A virágporallergián gázmaszkkal segíthetünk, de ne csodálkozzunk, ha a biztonsági őrök félreértik és lekapcsolnak. Az említett kiegészítőket előre csomagoljuk be, mivel a helyszínen nehéz beszerezni őket, illetve ha mégis, akkor csak kicsivel olcsóbban, mint egy új Suzukit. Ha kisgyerek, nagymama is velünk jön, érdemes pokrócot, napernyőt vinni. Az élelmiszerrel vigyázni kell, mert hiába cipelünk magunkkal két karton pille-palackos ásványvizet, azok egy óra alatt felforrnak, és a szomj oltása helyett maximum tűzoltásra lesznek alkalmasak. Ha fényképezni akarunk, tartalékfilmet pakoljunk be, mert biztos, hogy a legnagyobb attrakció előtt fogjuk ellőni az utolsó kockát! Távcső  ajánlott, de vigyázzunk, ne nézzünk vele a Napba! Öltözködjünk rétegesen, ez azt jelenti, hogy legalulra fürdőruhát vegyünk, legfelülre télikabátot. Sose lehet tudni...
És persze vigyünk magunkkal targoncát, mert mindezt elég nehézkes kilométereken keresztül hurcolni :-)

A rétegesen öltözködők nem fognak fázni, a rétegesen vetkőzők viszont le fognak égni a napon!

2. Odajutás
Ha úgy számoljuk, hogy két óra alatt odaérünk autóval a helyszínre, induljunk el legalább három órával hamarabb! Az itthoni repterek legnagyobb részéhez nem vezet autópálya, az országutak pedig seperc alatt bedugulnak, és nincs dühítőbb, mint a reptértől egy kilométerre, dugóban állva végignézni a programot, jobban mondva ami látszik belőle. Számítsunk arra, hogy a parkoló és a programok tulajdonképpeni helyszíne között akár negyed órányi, húsz percnyi gyaloglásra is sor kerülhet. Jegyezzük meg, hol álltunk meg, de ne úgy, hogy egy fehér Opel Astra mellett, mert ezek a helyek mindig tele vannak fehér Opel Astrákkal!

Az emberek tömegben hajlamosak úgy viselkedni, mint a birkák...

2/B. Az odajutás egyéb szempontjai
A repülőnapok elsősorban repülőprogramokkal szolgálnak, de szinte mindig vannak földi műsorok is: koncertek, divatbemutatók. Ha a repülés érdekel minket, menjünk a legelején oda, ha csak napozni szeretnénk, közben a Tripla Fakanál nevű diszkóformáció legutóbbi slágereinek playback-es előadását hallgatva, akkor nem kell sietnünk. Délután három-négy környékén viszont már nagy eséllyel csak sétarepültetést végző gépeket láthatunk a levegőben.

Ha későn érkezünk, örülhetünk, ha látunk valamit a tömegtől...

3. Hurrá, megérkeztünk!
Keressünk helyet magunknak. Büfé, vécé közelében nem érdemes letáborozni, a "rózsaillat" és a darazsak miatt. A nézőtér szélét általában kordonnal jelölik, ezen ne menjünk túl, hacsak nem szeretjük, amikor átmegy rajtunk egy légcsavar, esetleg elfúj minket egy épp beindított sugárhajtómű (megjegyzés: a legnagyobb faktorszámú naptej se véd az utánégetőtől).
Ha kisgyerekkel vagyunk, ne csak az eget nézzünk, torokszorítóan sok gyerek keveredik el egy-egy repülőnapon azért, mert az apukát vagy anyukát megbabonázta egy-egy égi masina. (megjegyzés: nézzük meg, hogy tényleg még mindig a saját gyerekünket rángatjuk kezénél fogva, nem cserélődött-e el mondjuk Besenyei repülése közben) Csoport esetén beszéljünk meg egy vésztalálkozóhelyet, ahol gond esetén találkozhatunk. Ez egy statikus tereptárgy legyen: egy domb, vagy a torony, ne egy mozgó fagyiárus :-)

Találkozóhely...

Próbáljunk program-szórólapot szerezni, hogy tudjuk, mikor van "lyuk" a programban: a büfében való sorbanállás akár félórás műsor is lehet, nincs idegesítőbb, mint azért lemaradni egy attrakcióról, mert épp elfogyott a mustár a pultnál!
A repülőprogram szemmel követése közben vigyázzunk a Napba nézéssel: még napszemüveg mellett is takarjuk ki kezünkkel, ha jót akarunk. Ami a fényképezést illeti: szinte biztosak lehetünk abban, hogy a legérdekesebb programok alatt szembefény lesz...

A kordon nem dísznek van, ne menjünk túl rajta, mert veszélyes lehet!

4. Sétarepülés
Ha sétarepülés mellett döntünk, még az elején jelentkezzünk rá, általában a típusválaszték is ekkor a legnagyobb. Ha azt mondják, hogy délre legyünk itt és itt a beszálláshoz, menjünk oda háromnegyedre, és készüljünk fel, hogy ott állunk egyig. A programok szervezésben a legkisebb prioritású a sétareptetés, majdnem biztos, hogy minden beígért időpont csúszni fog, de ha erre számítva késve megyünk oda, hoppon maradhatunk. Sajnos a szervezők sehol se megvételi sorrendben indítanak, ezért hiába mi vettük a legelső jegyet, lehet, hogy mi fogunk utolsónak felszállni.

Na ez az, ami egy átlagos sétarepülésben nem foglaltatik benne...

Érzékenyeknek: éhgyomorra és fájós füllel ne repüljünk, mert valószínűtlen, hogy túlságosan értékelni tudnánk az élményt (kivétel: mazochisták). Ha a gép kicsit esik a levegőben, nem kell sikítani, mert a pilóták előremenetelében reporvosi szempontból kifejezetten hátrányos, ha idő előtt megsüketülnek. :-)

5. A program végén
Vagy induljunk meg fél órával a repülőprogram vége előtt a kocsink felé, vagy csak egy órával utána, hacsak nem szeretünk a kifele araszoló kocsisorban állni. Számítsunk arra, hogy a parkolóból kivezető út nem lesz azonos az odavezetővel, illetőleg árkon-bokron keresztül fog vezetni. Terepjáróval érkezők kifejezetten előnyben vannak!

Tudni kell elhúzni a csíkot...

Ha hazaértünk, és minden rendben ment, máris megkezdhetjük a készülést a következő repülőnapra. Ha családtagunk, kedvesünk megfogadta, hogy legközelebb nem tart velünk, az se szegje kedvünket, mert mi tudjuk, hogy a repülőtereken csupa kedves és szép ember van, így ha egyedül megyünk, se leszünk magányosak :-)

Ha ezt el tudod olvasni, akkor még nem idegesítettek fel az oldalaim kellőképpen :-)