Városi és nemvárosi közlekedés
2026 június végétől augusztus elejéig a Balatonon
Előző oldal: 2026 májusa-júniusa
Múltkor azzal kezdtem, hogy 2026-ban eleve elég alacsony vízállással indult az év, de ez nyár közepéig nem volt különösebb hatással a hajóközlekedésre, úgyhogy érdeklődéssel várom, mit hoz majd az augusztus. Nos, nem kellett az augusztust megvárni, már július közepén érezni lehetett, hogy ez az év más lesz, mint az előző volt!
Katamaránnal a nyugati medencében, első alkalom
Vegyesfelvágott
A "Jókai" Tihanyban
Katamaránnal a nyugati medencében, második alkalom
Katamaránnal a nyugati medencében, harmadik alkalom
A Kékszalagra készülődve
Vegyesfelvágott 2
Kergetőző katamaránok
Valahogy úgy alakult, hogy ezen a nyáron gyakorlatilag minden héten legalább egyszer lementem a tóhoz, úgyhogy ez most hosszú lesz :)
Katamaránnal a nyugati medencében, első alkalom
A Balatont három medencére oszthatjuk: a keleti a kenesei parttól a tihanyi szorosig tart, a középső onnantól Badacsonyig, a nyugati pedig onnantól Fenékpusztáig (persze ezek hajózásilag átlapolódnak egymásra). Ezek közül a három régi katamarán elég ritkán bukkan fel a nyugati medencében, legalábbis nekem kimaradtak. Eddig.
Idén főszezonban a péntek esti keszthelyi diszkóhajót mindig valamelyik régi katamarán csinálta: péntek délutáni járatként elhajózott Keszthelyre, megcsinálta a bulit, szombaton pedig reggeli járatként visszament Badacsonyig. A péntek délutáni járatot munkaidő után nehézkes lett volna elérnem, úgyhogy maradt a szombat reggeli járat: levonatoztam Máriafürdőre, és onnan átvízibuszoztam Györökre, hogy ott bevárjam a Keszthely felől érkező Badacsonyt. És a várakozás szó használata nem véletlen, mert elég tetemes késéssel érkezett: egyrészt ez a hajó nem egy kimondott sebességrekorder, másrészt olyan alacsony volt a vízállás, hogy végig jó messze mentek a parttól, emiatt hosszabb volt az út.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Bár a nap teljesen szembevilágított, azért meg kellett örökítenem ezt a számomra szokatlan felállást a györöki hajóállomáson. Balatoni klasszikusok.
Bár a fentebbi videó címében az "utazás" szó szerepel, a játékidő nagy részében a Keszthely vízibuszt láthatjuk, amint Györökről visszaindul Máriafürdőre. Gyönyörűen pöfögött, nem bírtam nem felvenni! Ezen túl feliratozás is van hozzá, érdemes bekapcsolni, hogy tudható legyen, miért pont azt mutatom, amit mutatok.
Már Györöknél is jóval több iszapot kavartunk fel, mint amennyit jónak tartottam volna, de a következő megállónál, Szigligetnél nem is igazán vízben forogtak a hajócsavarok, mint inkább nedves sárban...
Nem is forgolódtunk bent a hajóállomásnál, hanem szépen kihátráztunk, jó messze a parttól, és csak ott fordultunk tovább Badacsony felé. Itt már laikusként is éreztem, hogy nem optimálisak a hajózási viszonyok.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A célállomás előtt elment mellettünk a Boglár Szigliget irányába. Elvileg nekünk hamarabb kellett volna Badacsonyban lenni, mint hogy ő elinduljon onnan, de közel negyven percet késtünk!
A nyugati medencei katamaránozás annyira tetszett, hogy rákövetkező héten újból elmentem, de hogy ne mindig csak ugyanott készült képeket lássunk, előbb jöjjön egy kis mindenféle más:
Az optimistekből álló "sulijáratokat" soha nem fogom megunni. Ha ma lennék gyerek, én is ott tanulnám a vitorlázást valamelyiken!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Csobánc nosztalgiahajó, háttérben az Aranyparttal.
Ez a jövőre százéves kis hajó egy rövid videót is megérdemel!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Idén nem szálltam át annyit Tihanyban, mint tavaly vagy tavalyelőtt, de azért így is csináltam egy rakat képet a mindenfelől érkező járatokról. Ez itt például a Szent Miklós.
A Füred éppen Fonyódra készül indulni Badacsonyból.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Esti életkép Füreden a Tagore sétányról nézve: a "Szentmiki" épp Siófokra indul.
Júniusi visszatekintés videón: a Szent Miklóstól régin és újon át a tó szerintem egyik legcsúnyább járművéig. Ezt is érdemes bekapcsolt feliratokkal nézni!
(sóhaj) Hogy is mondjam.. A két új katamaránnak anno örültem abból a szempontból, hogy kellenek új járművek, nem jó az, ha stagnálnak a dolgok, de megszeretni soha nem tudtam őket. Nem csak azért, mert - szerintem - csúnyák, hanem mert utasként kimondottan rossznak tartom őket. Két éve folyamatosan visszafogom magam, és nem gyúnyolódom rajtuk - maximum azzal, hogy sícipőnek vagy Bumpszlinak nevezem őket -, de igazából utálom mindkettőt. Magamban "Balaton szégyene" és "Tomaji rettenet" néven szoktam emlegetni őket, de ez persze nem segít azon, hogy mennyivel rosszabb élmény ezekkel utazni, mint bármi mással.
A légkondis utastér jó dolog, de nem bírom túltenni magam azon, hogy nem lehet előre kilátni. Legalábbis én a két lapostévét nem számítom kilátásnak. Ráadásul azoknak is torz a képe, 2005 körüli olcsó webkamera felbontásban.
Amikor először láttam, hogy néz ki, azt gondoltam, biztos valami létfontosságú dolgot raktak az elejébe, de úgy látom, hogy egy jó nagy személyzeti tartózkodó van ott, meg talán valami közlekedőfolyosó. Nem tudom, ki az, aki szerint egy turisztikai hajónak pont a legjobb részébe kellett ezeket tenni...
Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezt a járművet egyszerűen nem turisztikai célra tervezték, csak arra, hogy minél több embert belezsúfoljanak, aztán majd nézelődnek, ha kiszálltak. És ez az utasok egy részének jó is, ők örülnek annak, hogy kellemes hűvösben sörözhetnek-borozhatnak, bár számomra nem világos, hogy sörözéshez-borozáshoz miért kell hajóra szállni :) Nulla hajózási élményt ad ez a két izé, olyan, mintha távolsági buszon ülnék.
És persze felül is fontosabb volt a teljes szélességű panorámaablakos kormányállás, az utas meg nézheti a fülke hátfalát, meg a légkondit, amiből ömlik a meleg levegő, csak hogy még kellemetlenebb legyen. És mondhatjuk, hogy kell a jó kilátás a hajóvezetőnek, de igazából olyan nagyon sokat nem segít, mert még mindig feltűnően tovább tart a kikötés ezzel a két géppel, mint bármi mással. Én úgy tippelem, hogy hiába van előre full panoráma, ha egyszer kikötéskor oldalra lefelé kellene kilátni...
És akkor most valami kellemesebb téma: mivel csak 2023-ban kezdtem a Balatonon hajókázni, nekem kimaradt az, amikor régi hajók mentek menetrend szerinti járatokon. Egészen idén nyárig.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Jókai nosztalgiahajó ugyanis a főszezon minden délutánján csinált egy Füred - Tihany - Füred kört, nem sétahajós, hanem normál tarifával. Nem tudom, hogy miért, de valamiért izgalmas másutt leszállni ezekről az öreg szépségekről, mint ahol felszállt az ember :) Persze ha jobban meggondolom, mentem én már ezzel rendes járaton, két éve, amikor hétvégén naplemente után ment át Füredről Siófokra, de az valahogy más volt.
A modern hajókkal ellentétben ez a masina nem tud helyben megfordulni, szóval a be- és kiállást örömmel néztem végig több alkalommal is. Volt, hogy le is videóztam, csak hogy ilyet is lássunk. Persze most már van orrsugárkormánya, anélkül valószínűleg még lassabb lett volna.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Egyébként mostanra már egész megszoktam, hogy már nem zöld!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Szerintem a hajósok jókat röhögtek rajtam, hogy egyik nap a hajóállomásról fotóztam, ahogy érkezik, a következőn a partról, rákövetkező hétvégén a vitorlások kismólójáról, aztán meg az előtte álló menetrendi járatról. De ki tudja, jövőre lesz-e ilyen, szóval most kellett lemennem megörökíteni!
Katamaránnal a nyugati medencében, második alkalom
No, és akkor folytassuk a nyugati katamaránozást: a rákövetkező héten nem Györökön szálltam fel, hanem már Keszthelyen.
Ezen a héten nem a Badacsony, hanem a 2016-ban modernizált Siófok csinálta ezt a kört.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Bár újabb motorjai vannak, ez a katamarán se gyorsabb, mint a másik, úgyhogy megint némi késéssel értünk Györökre. A Keszthely mindenesetre már ott várt ránk.
Szigligeten bent állt a kikötőben a Vector nevű (asszem) 50-es cirkáló.
A szigligeti kiállás ugyanolyan macerás volt, mint egy hete, de a furcsaság csak utána jött! Először az tűnt fel, hogy milyen látványos sárcsíkot hagyunk magunk mögött, pedig már elég messze vagyunk a parttról, aztán az, hogy a motorok magas fordulatszámon járnak, de nem nagyon haladunk. Kicsivel később a motorok fordulatszáma jól hallhatóan változott, és a Z-hajtás forgatását kísérő kattogás is állandó lett. Az volt az érzésem, hogy az egyik motorról levették a gázt, és csak forgatták körbe-körbe a hajtást, közben a másikkal kompenzálva, hogy egyenesben maradjunk. A gyanúmat megerősítette, hogy az egyik matróz is hátrajött, és a csavarvizet figyelte. Határozottan az volt a benyomásom, hogy felfutottunk valamire. A végén aztán mélyebb vízbe érhettünk, mert rendesen felpörögtek a motorok, és végre fel sikerült venni a szokásos tempót.
Ezúttal nem szálltam le Badacsonyban, hanem egészen Boglárig a fedélzeten maradtam. A boglári kikötőben befordult elénk a testvérhajó, érdekes volt ebből a szögből figyelni.
Útközben most is videóztam, és talán senkit nem lep meg, ha ennek a filmnek egy részét is a Keszthely vízibusz Györökről való indulása tölti ki :) De látványos volt az is, ahogy a Badacsony katamarán mögött csoszogtunk be a boglári hajóállomásra.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Hátul az átépített Siófok, elöl a többé-kevésbé eredeti kivitelű Badacsony. Ez a két hajó annak idején gyakorlatilag ugyanúgy nézett ki, de az átépítéskor előbbinek nem csak a felépítménye változott meg, hanem a vízen fekvése is: nem nyomja úgy fel az orrát, mint a Badacsony.
Ez a mostani utazás nem csak a katamaránról szólt: Jazzcool barátommal már negyedik éve mindig végigmentünk a tavon hosszában Bahart hajóval, minél kevesebb átszállással. Tavaly és idén már nem volt végig végigmenő járat, úgyhogy Boglártól Földvárig vonatoztunk (Lelléig ugyan van járat, de olyan időfekvésben, hogy nem fért bele). Ez itt már a földvári kikötő a Mágia nevű 30-as cirkálóval.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Innen a Boglárral mentünk tovább Tihanyig. Ez a kedvencem a négy szovjet hajó közül, mert ezt építették át a legnormálisabbra a Bahartnál.
A papkutapusztai reptéren állomásozó sárga repülőgépek már évtizedek óta a balatoni látkép részei, kicsit furcsa is, hogy soha nem repültem velük akkor, amikor még a kisgépes repülés volt a fő hobbim :) Ez a Piper Pawnee a tihanyi rév fölött vontatott reklámot.
Tihanyban átszálltunk a Siófokra induló Szentmikire; a felső fedélzetről kattintottam egyet a talán Almádiba készülő Fonyódra.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Útközben láttunk a Kelén nosztalgiahajót a balatonszéplaki SZOT-szálló előterében. Tudom, hogy már rég nem SZOT szálló, de nekem az marad örökre :) Annak a korszaknak egyébként szerintem egy kimondottan jól sikerült épülete ez. A déli partot a hatvanas-hetvenes években telerakták nem túl igényes szállodákkal, de ez kimondottan jópofán meg lett fazonírozva.
Katamaránnal a nyugati medencében, harmadik alkalom
Egy héttel később megint katamaránozni lett kedvem, ezúttal Mariannom társaságában.
Ezen a héten ismét a Badacsony rendelt.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Keszthelyről nem túl sok hajó indul kelet felé, viszont rögtön két nosztalgia sétahajó is itt dolgozik: a Helka, akit idén is mi "hajóztunk ki" ide, illetve a Csongor.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A badacsonyi járat és a sétahajó gyakorlatilag egyszerre indult, utóbbi jó ideig párhuzamosan jött velünk. Nagyon jól nézett ki a szinte rezzenéstelen vízfelületen!
És útközben jött a nagy meglepetés: nem álltunk meg Szigligeten! Mint kiderült, a múlt heti "mintha ráfutottunk volna valamire" érzésemben volt valami, ezért kivették a menetrendből ezt az állomást. De csak azon a járaton, amit katamarán vitt, mert a többi, amit valamelyik kis szovjet hajó teljesített, továbbra is kikötött ott. Még csak július végén jártunk, de már érezhető volt a kisvíz hatása!
A keleti medencében megint belefutottunk egy kisebb vitorlásversenybe. Izgalmas volt ilyen közelről látni a tavalyi Kékszalag győztesét, a Fifty-Fifty-t!
Ők nem tudom, kik, de jól néztek ki, fotózgatták is őket rendesen :)
Na, őt viszont felismerem: a Lillafüred egy 75-ös cirkáló, a tó egyik legszebb vitorlása!
Érdekes menetrendi hajóval átvágni egy versenyen: az egyik pillanatban mintha teljesen random hajók közt lennél, ...
... aztán egyszercsak megpillantasz párat, melyek ténylegesen versenyeznek egymással. Itt a jobb oldali hajó jobban tetszett, ő az Anna nevű 70-es cirkáló. Nem régi, mert a kilencvenes években építették, de a festése miatt sokkal nemesebbnek néz ki!
A Kishamis a modern színek ellenére a tó legrégebbi még mindig versenyző vitorlása: 1896-ban épült!
A jobbra látható fatestű vitorlást sajnos nem sikerült beazonosítanom, de jól nézett ki!
És következzék egy vitorlás videó, mielőtt mással folytatjuk!
Vannak itt, akik a daruk fotóit gyűjtik? Nekik ma van a szerencsenapjuk :) Nem tudom, miért, de meglepődtem, hogy a Bahartnak van saját autódaruja, pedig ahol nagyobb dolgokat kell emelgetni (vitorlást vízre, hajómotort hajóba, mittudoménmit valahova máshova), valószínűleg elég hasznos dolog egy ilyen.
Az Aqua Pannoniával sajnos idén se sikerült utaznom, de legalább megint láttam mozgásban.
Egy ilyen kis bárkát/uszályt (meg se próbálom megtippelni, melyik, mert a múltkor is összekevertem) mozgatott a siófoki kikötő egyik sarkából a másikba. Elvileg néha beugrik utast szállítani, de nekem soha nem sikerül olyankor ott lennem.
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Széchenyi István komp július végén, a háttérben pedig a Kossuth Lajos a tihanyrévi nádas mellé félreállva.
Eddig fel se tűnt, hogy a Szigliget motorosnak bulbaorra van. Ebből a szögből elég szerencsétlenül nézett ki :)
A Bahart hajói viszonylag korlátozott számú helyen tudnak megtankolni, ezek közül az egyik a badacsonyi kikötőben van. Most véletlenül ilyet is sikerült látnom.
Ugyanez a másik oldaláról.
Az előbb írtam, hogy július vége felé a katamarán nem kötött ki Szigligeten. Nos, rákövetkező pénteken meg már nem is ment el Keszthelyre: a neten néhány nappal korábban vásárolt jegyünkön még a Siófok neve szerepelt járműként, de a valóságban az egyik szovjet kishajó, a Fonyód ment. Nem tudom, hogy azért, mert annyit csökkent a víz, vagy azért, mert a katamaránra másutt volt szükség, de azért meglepődtem.
A vízszint csökkenése vicces mellékhatásokkal járt: a feljáró pallók általában arra szolgálnak, hogy a mólóról az utas felmehessen rajtuk a hajóra, de a nyár második felében már lefelé kellett rajtuk menni. Hogy ne legyenek túl meredekek, mindenféle spontán megoldásokkal próbálták a szintkülönbséget csökkenteni. Itt ráadásul még az is látszik, hogy a hajóval nem tudtunk szorosan a szigligeti mólóhoz állni a partfal tövében felgyűlt iszap miatt, úgyhogy egy másfél méteres lyukat is át kellett hidalni.
Ezen a videón pár állóképen már látott dolgot is láthatunk mozgásban. A Csongor Keszthelyen, a Jókai Tihanyban, a Keszthely érkezik Györökre, transzparenst vontató repülőgép Tihanynál, és sok-sok iszapkavarás. Feliratot érdemes bekapcsolni, vagy ezt már írtam?
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Keszthelyre jövet-menet a vonyarcvasegyi Szent Mihály halászkápolnát a Badacsony előterében lehet fotózni. Úgy néz ki, mintha valami egzotikus vulkáni szigetet látnánk :)
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Keszthelyre érkezésünk után nem sokkal indult sétahajózni a Helka. Érdekes volt, hogy az orrából a hajósok mérőléccel tapogatták, hogy mennyi víz van alattuk. Azért ez nem tipikus látvány!
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
A Fonyód orrában a vezérpálcára tűzött csokor azt jelezte, hogy ez a hajó már nem fog ide jönni az elkövetkezőkben - vagy mert pihenni megy pár hétre, vagy mert a továbbiakban a tó másik végében dolgozik. Őszintén szólva én eddig azt hittem, hogy a csokor csak az adott kikötőből induló utolsó hajókra/menetekre kerül rá, de idén július végétől kezdve minden harmadik hajón láttam valami zöldséget, szóval a jelek szerint mindig van mit ünnepelni :) Azt nem tudom, hogy másnap, azaz szombat reggel mi indult innen, de nem ez a hajó, az biztos, mert kiszállás után már indult is vissza kelet felé. Lehet, hogy semmi, mert másnap volt a Balaton-átúszás, és akkor minden összeborul.
A harsány kürtszóval kísért búcsút le is videóztam.
Nem csak a víz mennyisége, de a kinézete is elég aggasztó volt. Ezeket a sorokat október elején írom, és egyelőre nem változott a tendencia, szóval nem látom, mitől lesz jövőre jelentősen több víz a tóban :(
Ez a fürdőház is jobban néz ki, amikor a víz magasabban van.
A születésnapomat idén is naplementés családi sétahajózással ünnepeltük meg, ezúttal Révfülöpről.
A révfülöpi hajóállomáson a legmodernebb technológia a fára kötözött színes szalag jelzi a hajóvezetőnek, hogy hol álljon meg, ha azt akarja, hogy a katamarán ajtaja a megfelelő helyen legyen :)
A képre kattintva nagyobb méretben fog felugrani
Mi a Badacsony katamaránnal mentünk, és kifutás után nem sokkal azt vettem észre, hogy felénk tart a tesója, a Siófok. Jó alaposan megközelítették egymást, aztán egy kicsit kergetőztek, hogy gyorsabban teljen az idő, amíg a Nap elég alacsonyra kerül.
A kergetőzés tényleg a legjobb szó: a Siófok körbefutotta a Badacsonyt, mely egy helyben maradva csak az orrát próbálta rajta tartani. Mindenki nagyon élvezte ezt a játékot, extra élmény volt! Aztán amikor már eléggé lent volt a Nap, abbahagyták, mi maradtunk, a másik hajó pedig visszaindult a déli part felé; a konkrét naplementét már irányba állva néztük.
Kiszállás után. Érdekes színe volt az égnek, de persze lehet, hogy csak a színtévesztésem miatt láttam annak. Mindenesetre ez a naplementézés extra élmény lett a kergetőzős katamaránok miatt, amit ezúton is meg szeretnék köszönni a személyzeteknek!
Folytatás: hamarosan!